Tovább borzolja a kedélyeket a verespataki bánya megnyitásáról szóló terv. Az erdélyi szigethegységben tervezett beruházás mostanra már nemcsak a kormányt és az ellenzéket ugratta össze, hanem komoly problémákat okoz a kormánykoalíción, illetve a Romániai Magyar Demokrata Szövetségen (RMDSZ) belül is. A román nyelvű sajtó néhány elszigetelt hangot kivéve mély hallgatásba burkolózik, az erdélyi román és magyar civil szféra azonban egészpályás letámadást intézett a kormány és az RMDSZ néhány politikusa ellen.
Meglepően erős vitákat vált ki a Rosia Montana Gold Corpration (RMGC) kanadai-román vegyesvállalat által az erdélyi Verespatakra tervezett aranybánya ötlete. A projekt főként a ciánalapú fejtési technológia miatt került a politikai csatározások kereszttüzébe, hiszen sokak szerint ez a bányászati módszer igen veszélyes, és káros a természetre. Az ellenzők példaként a 2000-es nagybányai gátszakadást hozzák fel, amely következtében egy ciános ülepítő tartalma jutott a Tiszába, rettenetes károkat okozva.
Verespatak, az erdélyi Pompei
A természetvédelmi megfontolások mellett a beruházás ellen műemlékvédelmi érvek is szólnak. A nemesfém-kitermelés tervezett helyszínéül szolgáló Kirnyik-hegység római kori maradványokat tartalmaz, így régészeti műemléknek számít. Stefan Bâlici építész, a VoxPublica portál egyik bloggerének úgy nyilatkozott, hogy a hegységben található leletek értéke a Pompei-ben találhatókéhoz fogható.
Az erdélyi magyar közszféra kiemelt figyelmet szentel a verespataki projekt alakulásának, hiszen két magyar politikus is érintett a beruházás sorsának eldöntésében: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) két vezetője, Borbély László környezetvédelmi, és Kelemen Hunor kulturális miniszter. E két tárcavezető tollától nagyban függ a kitermelés megvalósulásának sikere vagy kudarca.
A bányászati terv komoly ellentéteket váltott ki az RMDSZ-en belül. A Szövetség egyik prominens alakja, Eckstein-Kovács Péter, Traian Băsescu államelnök tanácsosa, nyíltan szembehelyezkedett Kelemen Hunorral, amiért az utóbbi által vezetett minisztérium júliusban jóváhagyta a Kirnyik-hegységet érintő régészeti mentesítési bizonylatot, hatalmas akadályt gördítve el a bánya létrehozásának útjából. Kelemen Hunort akkor sokan azzal vádolták, hogy RMGC megvesztegette őt.
A Krónika beszámolója szerint Eckstein-Kovács Péter olyan nyilatkozatot írt alá, amely követeli a mentesítési bizonylat visszavonását. Erre reagálva Kelemen Hunor igen erősnek számító nyilatkozatot adott ki, kizárással fenyegetve meg riválisát:
Eckstein-Kovács Péter politikai tőkét kovácsol magának, amihez felhasználja a civil szervezeteket. Nem azzal van baj, hogy nem osztja a véleményemet, hanem hogy elhatárolódott az RMDSZ elnökétől, emiatt el kell döntenie, hogy a szövetségen belül folytatja-e tovább a pályafutását.
Válaszként az államelnöki tanácsos kijelentette:
Ha a szövetség vezetői úgy gondolják, hogy egy véleménykülönbség miatt, vagy mert nem szeretem a ciánt, kirúghatnak az alakulatból, hát tegyék, de én önszántamból nem távozom.
Eckstein erősen elvhű pozíciója azonban nemcsak az RMDSZ-en belül okozhat számára kellemetlenséget. Jelenlegi „munkaadója” Traian Băsescu köztársasági elnök szintén támogatását fejezte ki a beruházással kapcsolatban. Nyilatkozatait hamar megtámadták a környezetvédők, hiszen úgy vélik az államfő kijelentései nyomást gyakorolhatnak a kormányra, amelynek döntést kell hoznia az ügyről. Az ellenzék is bírálta Băsescu álláspontját, a Szociálliberális Unió (USL) véleménye szerint a beruházó cég hozzájárult az államfő 2009-es kampányához, ezért örvendhet most ilyen nyílt támogatásnak.
Természeti kincsek és álszentek
A tény, hogy a tervezet ilyen nagy port kavar, és állásfoglalásra késztet szinte mindenkit, meglepő egy olyan ország esetén, ahol az ún. posztmateriális aspektusok (pl. környezetvédelem) nem váltak politikai törésvonalakká. Úgy tűnik azonban, hogy Verespatak lesz az első lépés azon az úton, amely majd érdemben polarizálja a romániai politikumot a környezetvédelem mentén. Jelenleg a téma által létrehozott frontvonal, mint láthattuk, részben megegyezik a kormány-ellenzék között húzódó szakadékkal. Az ellenzéki balliberális pártszövetség már korábban is próbálkozott zöld hangokat megütni, ám kevesen vannak, akik ezt komolyan is veszik. A mostani állásfoglalásukat sem annyira a környezet iránti aggodalom, mint inkább az opportunizmus táplálja.
Romániai magyar berkekben a törésvonal az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT) választja el egymástól, az utóbbi szervezet elnöke, Tőkés László ugyanis többször is kiállt a beruházás ellen. (Eckstein-Kovács Péter pozíciója ebben a tekintetben is kivételt jelent). Ami az erdélyi magyar médiát illeti, elmondható, hogy a sajtó szinte teljes egészében, politikai szimpátiáktól függetlenül kritizálja a kormányt és annak magyar politikusait, amiért támogatják a bányanyitást.
Mint az jól látható, a verespataki bányatervet ellenzők tábora igen hangos, és összegyűjt rengeteg olyan embert, akik általában ellentétes álláspontokon helyezkednek el. Megvesztegetési vádak, civil kezdeményezések, petíciók, tüntetések, sajtóhadjáratok – ezek találhatók e tábor fegyverei között. A magyar állam is beszállt egy nyilatkozattal, amelyben kijelenti, nem támogatja a projektet. A Vidékfejlesztési Minisztérium állásfoglalását azonban mind Borbély László, környezetvédelmi miniszter, mind pedig az államfő elutasította.
Senki nem tagadja, hogy a környezet- és műemlékvédők érvei ne lennének érvényesek. A zöld lobbin túlmenően azonban a beruházás támogatóinak is vannak figyelemreméltó érvei. A józanész hangját az elmúlt időszakban leggyakrabban Borbély László közelítette meg. Az RMDSZ politikai alelnöki pozícióját is betöltő tárcavezető olyan elvárásokat támaszt a befektetők elé, amelyek minimálisra csökkentenék a ciántechnológiás kitermelés veszélyeit. A hét elején látott napvilágot a hír, hogy a környezetvédelmi miniszter elutasította a RMGC javaslatát, amely szerint a tervezett ülepítő tavak ciántartalma 5mg/l legyen. Bár ez az érték fele az Európai Unió által engedélyezettnek, Borbély mégis olyan svéd aranybányák mintáját követné, amelyek ülepítőinek ciántartalma pusztán 2mg/l. Csak ilyen körülmények között írná alá a projekt számára létfontosságú környezetvédelmi engedélyt.
A környezetvédelmi aggályok elhárításán fáradozó Borbély munkáját Kelemen Hunor próbálja kiegészíteni, aki olyan megállapodást kötött a Rosia Montana Gold Corporationnel, amely révén a cég hetvenmillió dollárt fordít Verespatak örökségvédelmére, illetve ugyanekkora összegű keretet hoz létre országos szintű műemlékek helyreállítására. A verespataki örökségvédelem címszó alatt lehetőség nyílna többek között a település épített örökségének felújítására is.
Ilyen körülmények között kérdéses, hogy mennyire állják meg a helyüket azok az aggályok, melyek az ország gazdasági fejlődése szempontjából óriási jelentőségű beruházást próbálnak megakadályozni. Ebben a kontextusban értelmezhető Sebastian Lăzăroiu munkaügyi miniszter kijelentése is, amely szerint Romániában rengeteg a természeti kincs, de rengeteg az álszent is.