Az Európai Bizottság szerdán bemutatja a Oroszország elleni hatodik szankciócsomagot, amelyben az Oroszországból származó kőolaj importjának fokozatos tilalmára tesz javaslatot – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Ursula von der Leyen az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén, az Ukrajnában zajló háború társadalmi és gazdasági következményeiről szóló vitán elmondta, az EU hat hónapon belül szeretné fokozatosan megszüntetni az oroszországi kőolajbehozatalt, az év végére pedig a finomított olajtermékek importját is – a Reuters kiegészítése szerint a jelenleg érvényes szerződések keretében történő olajvásárlást Magyarország és Slovákia esetében 2023 végéig engedélyezik.
Az EB elnöke közölte, az EU gondoskodni fog arról, hogy az orosz olajat rendezett módon vonja ki az uniós piacról, és lehetővé tegye az alternatív szállítási útvonalak biztosítását. Az EU ezzel megnöveli az Oroszországra nehezedő nyomást, ugyanakkor csökkenti a járulékos károkat szerte a világon.
Az Európai Unió hatodik szankciós csomagja mások mellett olyan magas rangú katonatiszteket von az uniós megszorító intézkedések hatálya alá, akik háborús bűnöket követtek el Bucsában, vagy felelősek Mariupol ostromáért. Ez újabb fontos jelzést küld a Kreml indította háború minden elkövetőjének: „el fogjuk számoltatni őket” – mondta.
Folytatódik a gazdasági elszigetelés
A megszorító intézkedések újabb csomagja továbbá a Sberbankot és két másik nagy bankot is kizárna a SWIFT néven ismert globális elektronikus fizetési rendszerből. Az intézkedés megszilárdítja az orosz pénzügyi szektor teljes elszigetelését a globális rendszerekből – emelte ki.
Von der Leyen közölte továbbá, mivel Moszkva európai uniós könyvelőkre és tanácsadókra támaszkodik, az EU megtiltja az ilyen szolgáltatások nyújtását az orosz cégek számára.
Az EU emellett három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltatónak tervezi megtiltani az uniós műsorszórást minden platformon, kábelen, műholdon, interneten és okostelefonos alkalmazásokon keresztül egyaránt – közölte az uniós bizottság elnöke.
„Putyin le akarta törölni Ukrajnát a térképről, de ez nem fog neki sikerülni. Azt akarjuk, hogy Ukrajna megnyerje a háborút. Putyinnak pedig nagy árat kell fizetnie a brutális ukrajnai agresszióért” – fogalmazott.
Az uniós bizottság elnöke beszélt arról is, hogy az EU hozzá kíván járulni Ukrajna sikeréhez a háború után is. Az újjáépítést biztosító rövid távú gazdasági támogatásról szóló makroszintű pénzügyi támogatási csomag, valamint az ukrán költségvetés közvetlen támogatása által.
Közölte, az EU megkezdte egy nagyívű helyreállítási csomag kidolgozását a beruházások ösztönzése, és a szükséges reformok meghozatala érdekében is. E csomagnak foglalkoznia kell az ukrán gazdaság gyengeségeivel, és le kell fektetnie a fenntartható, hosszú távú növekedés alapjait – mondta. Mindez „kikövezi az utat” Ukrajna jövője előtt az Európai Unió felé – tette hozzá az uniós bizottság elnöke.
Előbb a háborút kellene megnyerni
Ursula von der Leyen utóbbi kijelentésével ugyanakkor kissé „előreszaladt”, jelenleg ugyanis nem az a kérdés, hogy milyen forrásokból kerüljön sor Ukrajna újjáépítésére, hanem az, hogy mekkora rész marad az országból az ukrajnai vezetés kezében. Amíg tart a háború, addig nincs értelme újjáépítésről beszélni, ráadásul nem csak az ukrán területek folyamatos bombázása jelent problémát, hanem az is, ahogyan Oroszország a már elfoglalt területeket kezeli.
A Krím-félsziget elfoglalásához hasonló forgatókönyv szerint ugyanis folyamatosan zajlik az elfoglalt területek „kolonizációja”.
A Guardian riportja szerint április közepén egy álmos, tengerparti kisvárosban, Henicseszkben, a városháza előtti téren egy Lenin szobrot helyeztek el, a városháza tetején pedig orosz és szovjet (!) zászlók lengtek – éppen Lenin születésnapjának 152, évfordulójára időzítve.
A Sky News múlt héten arról számolt be, hogy a szintén az oroszok által elfoglalt Herszon városában bevezették az orosz fizetőeszközt, a rubelt, az ukrán hrivnyát pedig négy hónapon belül kivezetik.
Hamarosan mindkét város – Henicseszk és Herszon is -, egy legitimnek semmiképpen nem nevezhető „népszavazásnak” köszönhetően a Herszoni Népköztársaság része lehet, a Donyeckben és Luhanszkban lezajlott példákkal megegyezően. Innen pedig már csak egy apró lépés, hogy a „Herszoni Népköztársaság” vezetése előálljon azzal az ötlettel, hogy csatlakoznának Oroszországhoz.
Az elfoglalt területek Oroszország már most is saját területének tekinti, erre utal az is, hogy a Reuters jelentése szerint Herszon körzetében Oroszország leállította az Ukrajna által biztosított internetszolgáltatást és a területet az orosz rendszerre kapcsolta. A londoni székhelyű NetBlocks közölte, hogy szombaton szinte teljes internetleállást tapasztaltak Herszon régiójában, ami több ukrán internetszolgáltatót is érintett. Az internetszolgáltatás pár óra után helyreállt, de a mérések szerint az adatok már Oroszországon keresztül érkeznek – így természetesen az orosz állam által kifogásolt tartalmakat is megszűrve.
Mindezek fényében szép dolog a szolidaritás és az újjáépítési források biztosítása, de a valóság jóval sötétebb.