Oroszország Finnország és Svédország NATO-csatlakozása ellen szólalt fel, azzal érvelve, hogy a lépés nem hoz stabilitást Európának. A Kreml szóvivője Dimitrij Peszkov újságíróknak kijelentette, hogy a „szövetség továbbra is az ellenségeskedés eszköze”.
Feburárban pedig Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője figyelmeztetett arra, hogy amennyiben Finnország és Svédország csatlakozik a NATO-hoz, annak „katonai és politikai következményei” lesznek.
Az orosz vezetés véleményét azonban várhatóan sem a NATO, sem a csatlakozni kívánó északi országok nem veszik majd figyelembe, sőt, gyors lépések várhatók. Amerikai illetékesek szerint akár már idén júniusban megkezdődhet a csatlakozási folyamat.
Az amerikai védelmi minisztérium véleménye szerint az ukrajnai háború orosz részről egy óriási stratégiai hiba, ugyanis éppen a NATO bővítéséhez vezet, immár olyan országok is a védelmi költségvetés megemelése és a NATO-csatlakozás mellett állnak, amelyek korábban a semleges státuszt preferálták.
A NATO-t 1949-ben alapították a Szovjetunió terjeszkedésének megfékezésére, a berlini fal leomlása után pár évvel azonban a korábbi kommunista tömbhöz tartozó országok – többek között Magyarország és Lengyelország -, majd 2044-ben volt szovjet tagállamok (Észtország, Lettország, Litvánia) is csatlakoztak a szövetséghez.
Hétfőn a finn katonai vezetés bejelentette, hogy egy új terv keretében 14 millió euró értékben szereznek be drónokat, múlt hónapban pedig a svéd illetékesek jelezték, hogy 3 milliárd svéd koronával emelik meg a katonai kiadásokra szánt keretösszeget.
A jelek szerint Washington is támogatná a szövetség bővítését, mely így már 32 tagúra nőne. Az amerikai külügyminisztérium múlt héten közölte, hogy a NATO vezetői és a finn és svéd külügyminiszterek között már lezajlott egy tárgyalási forduló.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: BBC News / Instagram