Miközben Észak-Korea úgy él a köztudatban, mint egy rendszeresen kísérleti atomrobbantásokat és rakétakilövéseket végrehajtó lator-és remeteállam, a felszín alatt komoly képzőművészeti ágazatot épített fel, és az elmúlt tíz évben 160 millió dollárt keresett a phenjani Mansudae Művészeti Stúdióban készülő alkotásainak külföldi eladásaiból.
Meglepő módon egy műalkotásnak is köszönhető, hogy megtört a jég a két Korea vezetői között a mára történelmi jelentőségűvé vált áprilisi Korea-közi csúcstalálkozót megelőzően. Történt ugyanis, hogy a Panmindzson település déli részén található koreai demilitarizált övezetben felépített Békeház lobbijában sétálva Kim Dzsong Unnak megtetszett egy festmény. Mun Dzse Inhez fordulva az iránt érdeklődött, hogy milyen technikával készült a darab, így fesztelenebbül vehette kezdetét a komolyabb tárgyalás.
A két Korea közötti idén tapasztalható enyhülés, közeledés és nyitás része a művészeti ágazat is: a kultúráért, sportért és turizmusért felelős dél-koreai minisztérium számos kulturális és művészeti csereprogramot és rendezvényt, tudományos összehasonlító kutatást, szemináriumot és kiállítást készít elő és szervez az észak-koreai vezetéssel szoros együttműködésben.
Kim Ir Szen (b) és Kim Dzsong Il (j) néhai észak-koreai vezetők portréi előtt kerékpározik egy nő Phenjanban 2018. szeptember 7-én. Észak-Koreában szeptember 9-én ünneplik a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalapításának 70. évfordulóját. (MTI/AP/Ng Han Guan)
Szakértői vélemények szerint napjainkban még magas szintű a tájékozatlanság (és az érdeklődés hiánya) a Koreai Köztársaságban az északi szomszéd kultúrájával kapcsolatban, emiatt is tekinthető ez egy kecsegtető befektetési lehetőségnek a phenjani vezetés számára. Azonban az Észak-Koreából ide érkező összes műalkotásnak rendelkeznie kell a dél-koreai kormányzati szervek (mint az Egyesítési Minisztérium és a Külügyminisztérium) engedélyével. Úgy tűnik, hogy Phenjan zseniálisan képes kihasználni az izoláltságából fakadó üzleti lehetőségeket, ahogy nagyfokú tehetséget is kifejlesztett a kiskapuk feltérképezésére és a túlélésre. Habár hivatalosan nem lehetne az észak-koreai műalkotásokat piacra dobni, ezek mégis rengeteg külföldi, ínyenc műgyűjtő előtt ismertek, akik árgus szemmel keresik a lehetőséget a beszerzésükre.
A Pekingben található Koreai Tradicionális Művészeti Központ az egyik olyan helyszín, ahol a különféle észak-koreai alkotásokra a szemfülesek lecsaphatnak. Itt akár saját portrénkat is elkészíttethetjük a Phenjanból ide delegált festőkkel. A képekért átlagosan 500 dollárt kell fizetni, ha azonban híres festő készítette, akkor mélyebben is a zsebbe kell nyúlni, ami jelenthet akár több ezer dollárt is. A Központ honlapot is üzemeltet, ahol ügyfélszolgálat segítségével akár online is hozzá lehet jutni a művészeti alkotásokhoz.
Phenjan azonban más úton-módon is próbál jelentős vásárlóerőt felhajtani: kereskedőket küld a legnagyobb külföldi kiállításokra azzal a feladattal, hogy minél drágábban értékesítsék a csúcsminőségű műalkotásokat, egyes darabokért pedig akár 150 ezer dollárt is kifizetnek a műgyűjtők.
Korea-szakértők elmondása szerint a művészetbiznisz jelenti / jelentette az egyik legnagyobb mentőövet a nemzetközi szankciók által erőteljesen sújtott ország számára, talán éppen ezért tavaly augusztusban a Mansuade Művészeti Stúdió is felkerült az ENSZ szankciós listájára. Ennek hatékonysága azonban kérdéses.
A Dél-Koreai Kereskedelmi és Befektetési Ügynöksége szerint a szankciónak eddig nem volt érdemi hatása az észak-koreai műalkotások kereskedelmére nézve, ugyanis annak ellenőrzését Kínában eléggé lazán veszik. Emiatt Phenjan immár egyre sikeresebben tudja a festményeit és egyéb kulturális termékeit a világ nagyvárosaiban értékesíteni, és így növelni devizatartalékait.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: The Diplomat ; szemlézte: Pallos Judit