Az amerikai gazdaság kifejezetten jól teljesít, de sokan vannak, akik nem érzik a fellendülést – állítja vasárnapi elemzésében az AP amerikai hírügynökség.
Múlt héten – a kamatemelés bejelentésekor – Jerome H. Powell, az amerikai jegybank (Fed) elnöke közölte, hogy az amerikai gazdaság a 2008-as pénzügyi válság óta jelentős mértékben megerősödött és jól teljesít. Tény, hogy 1960 óta a legalacsonyabb szintre, 3,8 százalékra süllyedt a munkanélküliségi ráta, az adók csökkennek, az infláció alacsony, a fogyasztás növekszik, miként növekszik a házvásárlások száma is. A háztartások vagyona gyarapszik, és a számok élénk gazdaságról tanúskodnak.
Közleményében a FED kiemelte, hogy optimista a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban és a korábban vártnál magasabb inflációs pályával számol.
A gazdaság szárnyalásának eredményeiből azonban nem mindenki részesül, ezért sok amerikai nem érzi magát anyagilag biztonságban. A hírügynökség ennek alátámasztására adatokat említ: az üzemanyagárak emelkedését, a szerény jövedelmű családok lakáshoz jutásának nehézségeit, illetve az éveken keresztül fizetendő diákhitel nagyságát.
Idézi az Oxford Economics gazdaságkutató intézet elemzőit is, akik szerint a fogyasztás növekedése annak is köszönhető, hogy az emberek 60 százaléka a megtakarításaihoz nyúl, hogy megőrizhesse az életszínvonalát, a jövedelme ugyanis nem elégséges a kiadások fedezéséhez.
„Sokan még mindig fizetéstől fizetésig élnek” – mutatott rá Gregory Daco közgazdász, az Oxford Economics amerikai gazdasággal foglalkozó részlegének vezetője. Daco és más elemzők szerint az amerikai gazdaság alapjában véve egészséges, és különösen erős a munkaerőpiac. Mindazonáltal még azok közül is sokan nyugtalanok és túlterheltnek érzik magukat, akiknek van munkájuk és kevéssé van veszélyben állásuk.
Az ő szempontjukból szemlélve a gazdaságot azt látni, hogy a viszonylag alacsony, 2,4 százalékos infláció ellenére is az üzemanyagárak az egekben vannak, a lakásárak zavarba ejtően magasak, a 30 éves futamú, rögzített jelzáloghitelek kamata pedig mindegyre emelkedőben van.
A Fed adatai szerint a háztartások és a nonprofit szervezetek nettó vagyonának értéke elérte a 100 billió dollárt. Az Oxford Economics kutatói viszont rámutatnak, hogy ez a vagyon egyúttal óriási egyenlőtlenségeket is jelez. A szupergazdagok egyre nagyobb vagyonokra tesznek szert, míg ez mindenki másnak csupán szerény mértékben sikerül. Az amerikai társadalom legfelső 10 százalékának kezében összpontosul a gazdagság 73 százaléka, és ez az arány 1986 óta folyamatosan emelkedik. A legfelső 1 százalék az összvagyon közel 39 százalékát birtokolja.
Velük szemben a hagyományos középosztály, amely a társadalom 40 százalékát teszi ki, egyre inkább lecsúszik. Míg 1986-ban az összvagyon 36 százaléka volt az övék, ez az arány mostanra 27 százalékra csökkent. Az amerikaiak többsége nem tud jövedelemre szert tenni tőzsdei részvényekből, tőkejövedelemből, vagy akár lakások bérbe adásából, így nekik csaknem kizárólag a havi fizetésükre kell hagyatkozniuk.
Forrás: MTI / AP / Kitekintő