Kitekintő.hu

Egyre több sebből vérzik Trump adóreformja

epa06300200 US President Donald J. Trump (C) speaks during a meeting on tax policy with business leaders in the Roosevelt Room at the White House in Washington, DC, USA, 31 October 2017. Also in the picture is US Treasury Secretary Steven Mnuchin (L). EPA/MICHAEL REYNOLDS

Az amerikai demokraták és a független elemzők után újabb csoport jelezte fenntartásait Donald Trump tervezett adóreformjával kapcsolatban: uniós pénzügyminiszterek szerint a csomag olyan diszkriminációt tartalmaz, amely ellentétben áll a WTO nemzetközi szabályaival.

Az öt legnagyobb EU-gazdaság pénzügyminisztere közös levélben figyelmeztette Donald Trump amerikai elnököt arra, hogy a republikánus kormányzat által tervezett nagyszabású adóreform nemzetközi szerződéseket sérthet, és alááshatja a kereskedelmi kapcsolatokat.

A Financial Times londoni gazdasági napilap online kiadásának keddi beszámolója szerint a brit, a német, a francia, a spanyol és az olasz pénzügyminiszter a Fehér Háznak címzett levelében alig burkoltan európai ellenlépéseket is kilátásba helyezett, ha az amerikai adóreformterveket törvénybe iktatják.

Az öt pénzügyminiszter szerint az európai országokat az a lehetőség aggasztja, hogy a Trump-kormányzat az adóreformot az „America first” jelszó jegyében kereskedelmi diszkriminációra használja fel.

Donald Trump amerikai elnök és Steven Mnuchin pénzügyminiszter a Fehér Házban, egy adóreformmal kapcsolatos megbeszélésen 2017. október 31-én. EPA/MICHAEL REYNOLDS

A levél – amelyet megküldtek Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszternek, Gary Cohnnak, Trump gazdasági főtanácsadójának, valamint az illetékes kongresszusi bizottságok vezetőinek is – kiemeli, hogy az adóreform törvénytervezetének képviselőházi változata 20 százalékos, jövedéki adónak nevezett illetéket vetne ki az amerikai vállalatok által saját külföldi érdekeltségeiktől importált termékekre, jóllehet a hasonló hazai vásárlásokat ilyen illeték nem terhelné.

Az európai pénzügyminiszterek érvelése szerint ez olyan diszkrimináció lenne, amely ellentétben állna a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által meghatározott nemzetközi szabályokkal.

A levél szerint az adóreform szenátusi változatában pedig olyan elemek vannak, amelyek illegális exporttámogatásnak minősülnének, és így jogi kifogások emelhetők ellenük. A Financial Times szerint ezzel az aláírók alig burkoltan európai ellenlépésekkel fenyegették meg az Egyesült Államokat.

Az Egyesült Államok Kongresszusa az Amerikai Egyesült Államok törvényhozó testülete. A Kongresszus két házból áll: A képviselőházból és a szenátusból. A kongresszus mindkét kamarája a washingtoni Capitoliumban ülésezik. A két kamara egymással egyenlő és joguk van megvétózni a másik kamara döntését, illetve felügyelni a működését. A képviselőház jelenleg 435 képviselőből áll, míg a szenátusban 100 szenátor ülésezik.

Donald Trump adóreformját immár harmadik oldalról támadják. A szenátusi tervezet szerinti intézkedésekkel tíz év alatt 1400 milliárd dollárral növelnék meg a 20 ezer milliárd dolláros államadósságot, de reményeik szerint az adócsökkentésekkel tovább serkentenék a már különben is növekvő gazdaságot, és ezáltal az államadósság hosszú távon lefaragható.

A tegnap kiadott, mindössze egyoldalas (!) kincstári elemzésben – mely a csomag elfogadtatásának alátámasztását szolgálná – ugyanakkor már 1800 milliárd dolláros adósságnövelés szerepel a következő tíz évre, 2,9%-os átlagos GDP-növekedés mellett. Összehasonlításképpen: az adóreform-tervezet szenátusi változata 479 oldalas.

Az adótörvény-tervezetet 51-49 arányban fogadták el a szenátusi szavazás során. A nemmel szavazók azon a véleményen vannak, hogy az adócsökkentések nem igazán fognak plusz bevételt generálni a költségvetésnek, legalábbis annyit messze nem, amennyi a kulcsok csökkentése miatt kiesik.

Hasonló véleményen van számos független elemző is, bár az adócsökkentések várhatóan növelik majd valamilyen mértékben a gazdaságot, az előnyök legnagyobb mértékben a vállalatokat és a gazdag magánszemélyeket érintik.

Az egyik legfőbb vitatéma például, hogy a társasági adó 35%-ról 20%-ra történő csökkentése vajon csak a vállalati profitokat növeli majd vagy a hatás átgyűrűzik a társadalom további szegmenseibe is a munkahelyek számának növekedése vagy a bérek emelkedése által.

Forrás: CNBC / MTI / Kitekintő

 

Exit mobile version