Az „állandó strukturált együttműködés” nevű katonai bürokráciai rendszer létrehozására irányuló terv csak Vlagyimir Putyin orosz elnök malmára hajtaná a vizet.
Miután évek óta orosz katonai veszély fenyegeti a keleti határait, Európa végre ráébredt és odafigyel Vlagyimir Putyin esetleges terjeszkedési vágyaira. Ez a probléma állt tehát a néhány héttel ezelőtti, brüsszeli NATO-csúcs középpontjában.
Az elhangzott javaslatok közül kettőnek – a szövetség haditengerészeti parancsnokságának megújításának az Atlanti-óceánon, valamint egy új logisztikai parancsnokság létrehozásának – van értelme. Egy harmadik javaslat azonban, amely egy új, ún. „állandó strukturált együttműködést” (PESCO) hozna létre az Európai Unió nemzetei között, egyszerűen a NATO megkettőzése lenne, vagy ami még rosszabb: versenyezne a szövetség jelenlegi parancsnoki struktúrájával.
Kapcsolódó cikkünk: A NATO minden agresszióra hajlandó válaszolni
Az Atlanti-óceán miatti fokozott aggodalom abból ered, hogy az orosz haditengerészeti erők általi provokációk az ún. GIUK-átjáróban (Grönland, Izland és az Egyesült Királyság közötti vizek) megszaporodtak a közelmúltban. Ez az az átjáró, amelyen az észak-amerikai hajóknak európai háború esetén át kellett haladniuk. Ezzel párhuzamosan ez egyben az az ellenőrzőpont, amelyen az óriási orosz Északi Flottának át kell mennie az Atlanti-óceánba való belépéshez vagy a Földközi-tenger felé vezető úton.
A gyorsan növekvő orosz tengeralattjáró flották őrjáratai a hidegháború óta most a legsűrűbbek, beleértve azt a két nukleáris tengeralattjárót, amely 2016 októberében rejtett folyosón keresztül igyekezett a Földközi-tenger felé, hogy támogassák az orosz csapatokat Szíriában. Még ha a Moszkvával szembeni totális háború valószínűtlennek is tűnik, a terület jelenleg kiszolgáltatottabb az orosz „hibrid” hadviselésnek, mint valaha.
A javasolt új észak-atlanti parancsnokság teljes működési jogosultsággal és nagyobb függetlenséggel rendelkezne, mint a szövetség jelenlegi atlanti haditengerészeti parancsnoksága az Egyesült Királyságban. Ezen kívül lenne egy saját tengerészeti ereje is. Ez a javaslat tehát teljesen megállja a helyét.
A múlt nyári Saber Guardian hadgyakorlat során – amelynek keretében rengeteg csapatot és berendezést költöztettek nyugatról Kelet-Európába – nyilvánvalóvá vált, hogy szükség van egy új logisztikai parancsnokság létrehozására is. A hadgyakorlat maga volt a „tévedések vígjátéka”, a konvojokat ugyanis rendre feltartóztatták a határon. Az új parancsnokság első és legfontosabb dolga tehát egy „katonai schengeni zóna” megteremtése lenne, amely az Európai Unió azon megállapodásán alapul, amely lehetővé teszi a határokon átnyúló akadálytalan utazást. Ez is ésszerű elgondolás.
A fenti két előterjesztés azonban éles ellentétben áll a harmadikkal, az EU katonai bürokráciájának megerősítését célzó együttműködés felállításával. Igen, az Egyesült Államok helyesen tette, hogy felszólította európai partnereit a NATO-ban vállalt kötelezettségeik teljesítésére, beleértve azt a követelményt is, hogy GDP-jük 2 százalékát katonai kiadásokra fordítsák.
Nehéz elképzelni azonban, hogy a PESCO más lenne, mint a NATO jelenlegi parancsnoki struktúrája. Ha hivatalossá teszik, az „állandó strukturált együttműködésnek” nem lenne más „haszna”, mint hogy nyomást gyakorolna a transzatlanti szövetségre. Ez pedig pontosan az, amit Vlagyimir Putyin nagyon szívesen látna.
Forrás: Bloomberg / Kitekintő