Meghallgatta tanúként Angela Merkel német kancellárt csütörtökön Berlinben az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) leleplezett adatgyűjtő programjainak német vonatkozásait vizsgáló szövetségi parlamenti (Bundestag-) bizottság. A kormányfő a testület előtt hangsúlyozta, hogy nem vezette félre a nyilvánosságot, a hírszerzési együttműködést pedig a nemzeti érdekek védelmében tovább kell folytatni az Egyesült Államokkal.
Angela Merkel 2013 nyarán az NSA Edward Snowden által leleplezett adatgyűjtő tevékenységéről szólva leszögezte, hogy a barátok közötti kémkedés elfogadhatatlan. Azonban kiderült, hogy a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) is kémkedett baráti célpontok ellen a digitális kommunikáció megfigyelésére szolgáló rendszerei, adatbázisai révén, részben éppen az informatikai hírszerzésre szakosodott NSA-vel együttműködésben.
A kancellár a parlamenti vizsgálóbizottság csaknem három éve tartó munkáját lezáró tanúmeghallgatáson kiemelte, hogy amikor a barátok közötti kémkedés elfogadhatatlanságáról beszélt, még nem tudta, hogy a BND is végez ilyen tevékenységet, és semmi oka nem volt arra, hogy ennek a „triviális”, magától értetődő alapszabálynak a megszegését feltételezze a szolgálatról.
Aláhúzta, hogy továbbra is kitart véleménye mellett, a barátok közötti kémkedés nemcsak elvtelen, hanem felesleges tevékenység, „energiapocsékolás”. Hozzátette, hogy a „Németország saját érdekében” az új washingtoni vezetéssel is folytatni kell a hírszerzési együttműködést.
A német sajtóban 2015 tavaszán jelentek meg értesülések a BND és az NSA kapcsolatáról. Ezek szerint az NSA német és más nyugat-európai cégekről és személyekről, kormányokról és uniós intézményekről szerezett adatokat, illetve folytatott megfigyelést a BND-vel folytatott együttműködés révén.
Az is kiderült 2015-ben, hogy a BND az NSA-tól függetlenül, önállóan is kémkedett baráti célpontok, köztük szövetséges államok berlini nagykövetségei és uniós intézmények ellen. Ezt a tevékenységet Angela Merkel 2013 nyarán tett kijelentése után is, egészen 2013 októberéig folytatták.
Angela Merkel a több órán át tartó meghallgatáson elmondta, hogy a sajtóból értesült a kancellári hivatal felügyelete alatt működő szolgálat műveleteiről. A leleplezések miatt belső vizsgálatot indítottak és igyekeztek helyrehozni a hibákat. Remélhetőleg nem fordul elő többé hasonló eset – mondta a kancellár.
A Bundestag ellenzéki pártjai szerint Angela Merkel nem oszlatta el azt a gyanút, hogy hivatala megpróbálta félrevezetni a közvéleményt, éppen 2013 nyarán, a Bundestag-választás előtti kampányban. Ronald Pofalla akkori kancelláriaminiszter a kampány közepén azt állította, hogy hamarosan elkészül egy német-amerikai megállapodás az egymás elleni kémkedés tilalmáról és arról, hogy az amerikai partnerek német földön a német törvényeknek megfelelően tevékenykednek, holott már akkor egyértelmű volt, hogy Washington ellenállása miatt nem lesz ilyen egyezmény – fejtette ki Constantin von Notz, a Zöldek politikusa, kiemelve, hogy a kancellárnak a meghallgatáson nem sikerült áthidalnia a kampányban tett ígéretek és a valóság közötti szakadékot.
A 2013-ban még ellenzékben lévő, azóta a Merkel vezette CDU/CSU-val kormányzó szociáldemokraták (SPD) sem teljesen elégedettek. A kancellár ugyan meggyőzően számolt be arról, hogy nem tudott az NSA-BND együttműködésről, de a meghallgatáson világossá vált, hogy csak azért nem tudott erről, mert „védőfalat” épített maga körül, hogy ne jussanak el hozzá a hivatala ellenőrzése alatt álló nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó politikailag kényes információk – mondta Christian Flisek, a bizottság egyik szociáldemokrata tagja.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: MTI