A romániai politikai élet két meghatározó pártja – a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) – mögött a Traian Băsescu vezette Népi Mozgalom (MP) vált a harmadik legnépszerűbb politikai erővé Romániában.
Ezt az elemzők a volt államfő „radikálisabb hangvételének” tulajdonítják – közölte kedden az Adevarul hírportál egy friss felmérés eredményeit ismertetve. A Rating Politic ügynökség december elején végzett telefonos közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 35 százaléka a PNL-re, 34 százaléka a PSD-re 7,5 százaléka pedig az MP-re voksolna, ha most rendeznének parlamenti választást Romániában.
A Băsescu védnökségével 2014-ben alakult párt a tavalyi európai parlamenti választáson még a voksok 6 százalékát szerezte meg, de akkori elnöke, Elena Udrea volt turisztikai miniszter korrupciós botrányai nyomán támogatottsága az ötszázalékos parlamenti küszöb alá esett. A Népi Mozgalom potenciális szavazóinak arányát egész évben három százalék körülire taksálták a felmérések. Băsescu idén októberben lépett be a pártba, amely azonnal elnökévé is választotta.
A volt államfő főleg a migránsválság ügyében tanúsított határozott álláspontja révén hívta fel magára a figyelmet: Băsescu volt a leghangosabb ellenzője annak, hogy az ország menedékkérőket vegyen át más uniós országoktól a brüsszeli kvótarendszer alapján és azt is biztonsági kockázatnak nevezte, hogy a kormány telket adott a muzulmán közösségnek egy óriásmecset megépítse céljából.
A Rating Poltic felmérése szerint az említett három párton kívül a Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök vezette Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), illetve az idegengyűlölőnek tartott Nagy Románia Párt (PRM) is bejutna a bukaresti parlamentbe 6,5 illetve 5 százalékkal.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) 4 százalékos eredményt jósol az ismertetett felmérés fél évvel a helyhatósági és egy évvel a parlamenti választások előtt. Az új választási törvény a regionális pártok képviselethez jutását alternatív küszöbbel könnyíti: azok az – országos szinten öt százalék alatt teljesítő – politikai alakulatok is bejutnak a parlamentbe, amelyek négy megyében megszerzik a voksok legalább 20 százalékát.