Az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal (EASO) a kormány kérésére jelenleg végzi a magyar menekültügyi rendszer átvilágítását és az eredménytől függően kész segítséget nyújtani az országnak – közölte szerdán a BruxInfóval a Robert K. Visser, az uniós ügynökség vezetője.
Az idei év első öt hónapjában 68 százalékkal megnőtt 2014 hasonló időszakához képest az EU 28 tagállamában, valamint Norvégiában és Svájcban benyújtott menedékjogi kérelmek száma – többek között ez derül ki az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal (EASO) szerdán közzétett jelentéséből.
Ha a trend folytatódik – amire minden esély megvan -, akkor az Európában nemzetközi védelem megszerzése céljából benyújtott kérelmek száma jóval meghaladhatja a 2014-es 660 ezres rekordot.
Az EASO 2014-es menekültügyi helyzetről szóló jelentése szerint sorrendben a szíriaiak, a nyugat-balkáni országok állampolgárai és eritreaiak folyamodtak a legnagyobb számban menedékjogért az EU 28 tagállamában, illetve Norvégiában és Svájcban. A szíriaiak által benyújtott kérelmek száma tavaly meghaladta a 128 ezret. A nyugat-balkáni országokból érkezettek 110 ezer kérelmet nyújtottak be, a legtöbben Koszovóból és Szerbiából.
Robert K. Visser, az ügynökség főigazgatója szerint miközben az EU átlagában a szíriaiak majdnem 100 százalékának (95 százaléknak) pozitívan bírálták el a kérelmét, addig a legtöbb elutasító határozat a nyugat-balkáni kérelmezők esetében történt, ami legalábbis ebben a két orientációban konvergenciát mutat a tagállamok között. A nyugat-balkáni kérelmeknek mindössze a 4,8 százalékát bírálták el kedvezően.
Nem új információ, hogy a legtöbb menedékjogi kérelmet 2014-ben sorrendben Németországban, Svédországban, Olaszországban, Franciaországban és Magyarországon nyújtották be, miközben Olaszországban és Magyarországon nőtt relatíve a legnagyobb mértékben a kérelmek száma az előző évhez képest.
2014 végén több mint félmillió ember várt az EU-ban menedékjogi kérelmének elbírálására, a függőben lévő kérelmek száma 37 százalékkal nőtt 2013-hoz képest.
A szíriaiak, az eritreaiak és a nyugat-balkániak után az afgánok és az irakiak alkották a legnagyobb csoportot, miközben több mint 14 ezer ukrán kért menedékjogot az EU területén, 13-szor többen, mint egy évvel korábban. (Más kérdés, hogy jelenleg csak Lengyelországban 1 millió körülire becsülik az ukránok számát, akiket azonban nem vettek nyilvántartásba menekültként).
„A menekültkérdés nem csak földközi-tengeri probléma” – mutatott rá az EASO főigazgatója, aki arra emlékeztetett, hogy 2014-ben minden harmadik menedékkérő a Nyugat-Balkánról érkezett az EU-ba.
Robert K. Vissel elmondta, hogy a támogatási hivatal jelenleg is egyeztet a magyar hatóságokkal a magyar igényeknek megfelelő speciális segítség nyújtásáról. A hatóságok kérésére az EASO jelenleg átvilágítja a magyar menekültügyi rendszert, és a gyenge pontok beazonosítása után a főigazgató szerint a magyar hatóságokkal közösen meghatározzák, hogy milyen segítséget nyújtsanak az országnak, amely menekültek növekvő számával néz szembe.
Az EASO jelenleg Görögországnak, Olaszországnak, Ciprusnak és Bulgáriának nyújt támogatást a menekülthullám könnyebb kezeléséhez és az eljárások lebonyolításához.
Vissel óvatos formában kételyeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a magyar-szerb határra tervezett kerítés valóban hatékony eszköz lesz az illegális bevándorlás elleni fellépésben, bár elismerte, hogy a határok őrzését megkönnyítheti az intézkedés.
A főigazgató emlékeztetett rá, hogy Görögország 2011-ben virtuálisan működésképtelen menekültügyi rendszerrel rendelkezett. „A jelenlegi helyzetet elnézve azonban egy jól működő, az európai normáknak megfelelő menekültügyi szolgálatot látok” – vélekedett a BruxInfo kérdésére válaszolva. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a görög hatóságok idén több befogadó központot nyitottak meg, ahol már nincsenek elzárva a menedékkérők. „Én tényleg fontos változásokat érzékelek” – tette hozzá.