Magyarország megakasztotta a Tanácsban az idegenhonos özönfajokról szóló jogszabály első olvasatát, mert attól tart, hogy a leendő korlátozások az akácosokat és az azokkal összefüggő gazdasági tevékenységeket is sújthatják. A Bizottság kizártnak tartja, hogy az akác is felkerüljön a 18 hónap múlva véglegesülő feketelistára. Igaz, ezt nem hajlandó előre írásba adni.
Az EU három kulcsintézménye közötti jogi pingpongot kihasználva a magyar diplomácia szerdán megakasztotta az úgynevezett „idegenhonos özönfajokról” szóló jogszabály első olvasatát a Tanácsban, ami az Európai Parlamenttel korábban kitárgyalt kompromisszumos szöveg.
A Tanács, az EP és a Bizottság közötti eljárásbeli huzavona folytán szerdán végül egy olyan helyzet állt elő, hogy a magyar Coreper 2. nagykövet a szavazás során megvétózhatta a szöveget, miután Budapest sem a Bizottságtól, sem a Tanácstól nem kapott írásos ígéretet arra, hogy a betolakodó fajtának tekinthető, ám nagy gazdasági és társadalmi hasznot produkáló akác nem kerül majd fel egy esetleges tiltólistára.
A Tanácsban normális körülmények között minősített többséggel fogadták volna el az EP-vel már kitárgyalt jogszabály első olvasatát. Ha így alakult volna, Magyarországnak blokkoló kisebbség nélkül nem lett volna lehetősége a dosszié megfogására még a jogszabály az első és véglegesnek szánt olvasat előtt. A kormánynak nem a Tanács és az EP által elfogadott kompromisszumos szöveggel van problémája, hanem azzal, hogy az Európai Bizottságtól nem kapott 100 százalékos (írásos) garanciát arra, hogy az akác nem lesz fenn a listán.
A jogi huzavona azonban megcsillantott egy lehetőséget, amit a magyar nagykövet, Várhelyi Olivér kihasznált. Franciaország és Nagy-Britannia ugyanis elfogadhatatlannak tartotta azt az EP és a Bizottság között létrejött megállapodást, hogy a lista és a jogszabály más technikai részleteiről a Tanács kihagyásával az utóbbi egyedül döntsön. A két nagy tagállam ezzel szemben egy olyan, más esetekben (élelmiszerbiztonság, vagy környezetvédelem) már kipróbált formulát akart belevenni a végleges szövegbe, aminek értelmében a Bizottságnak a végleges döntés meghozatala előtt mégis konzultálnia kell a tagállamok szakérőivel. Végül források szerint az EP-vel sikerült egy köztes megoldásban megegyezni, ám ekkor az Európai Bizottság húzta be a kéziféket, arra hivatkozva, hogy csak a biztosi kollégium egésze mondhat le az átruházott aktus vegytiszta alkalmazásáról. A testület ezért szerdán az utolsó pillanatban kihátrált a kompromisszumos szövegből, aminek viszont az lett a következménye, hogy minősített többségi szavazás helyett (ahol Budapestnek lényegében nem volt blokkoló kisebbsége) egyhangú döntéshozatalra került sor. A magyar nagykövet pedig egyetlenként a javaslat (a kompromisszumos szöveg) ellen szavazott, megakasztva ezzel a jogszabály első olvasatát.
Forrásaink szerint ugyanakkor a kialakult jogi vákuum-helyzetben (amíg a Tanács és az EP nem fogadja el külön-külön a maga első olvasatát és álláspontját, megnyitva az utat a második olvasat előtt) az Európai Bizottság még jelezheti a soros elnökségnek, hogy eláll aggályaitól és mégis beáll a kompromisszumos szöveg mögé. Ebben az esetben a Tanács már a minősített többség szabályai alapján szavazna és átmenne a javaslat.
A magyar lépést egyértelműen azok a félelmek indokolták, hogy a Bizottság 18 hónap múlva – szóbeli ígéretét megszegve – mégis rácsempészi a listára az akácot a parlagfűvel és más Európába behurcolt és betolakodónak minősülő állat- és növényfajokkal egyetemben.
A BruxInfo nem kapott választ az illetékes helyen arra a kérdésére, hogy Brüsszel miért nem adta írásba is szóbeli ígéretét, ha mint állítja, esze ágában sincs harcolni az akác ellen. Egyesek élnek a gyanúperrel, hogy a testület nem akar precedenst teremteni egy előre elígérkező írásos nyilatkozattal, ami később más ügyekben hivatkozási alappá válhat és korlátozhatja a Szerződésben biztosított jogait. Vagyis nem hátsó szándékokról van szó.
A Bizottság valójában már jelezte, hogy nem szándékozik olyan idegenhonos özönfajokkal szemben fellépni, amelyek – mint az akác – gazdasági és társadalmi hasznot hoznak. Konkrét tiltásról bizottsági forrásaink szerint egyébként se lenne szó, hanem arról, hogy (ha persze rákerülne a listára) friss akácost nem lehetne telepíteni és különböző óvintézkedéseket kellene hozni további elterjedésének a megakadályozására. Utóbbira azonban már most is léteznek magyar szabályok.
„99,9 százalék, hogy az akác nem lesz rajta a csak 18 hónap múlva elkészülő listán” – fogalmazott a BruxInfónak egy névtelenséget kérő forrás.
Megkérdeztük a környezetvédelmi biztos szóvivőjét is, aki hangsúlyozta, hogy a lista elkészítése tudományosan fog történni és kimerítő hatásvizsgálat előzi majd meg. Joe Hennon hozzátette, hogy a tagállamokat, így Magyarországot is bevonják majd a lista elkészítésébe (konzultációs jog), amiről a végleges döntést a Bizottság hivatott meghozni.
„Megállapodásra törekszünk majd (a tagállamokkal), nem pedig arra, hogy új idegenhonos özönfajokat kreáljunk” – hangsúlyozta a szóvivő, aki ugyanakkor nem adott választ arra, hogy akkor ezt miért nem adták írásba.
Nem csak Magyarországnak vannak aggodalmai, a dánok például a nagy nemzetgazdasági hasznot hozó amerikai nyérc tiltólistára helyezésétől tartottak, de – a hazai méhészet és erdőgazdálkodás szempontjából fontos akáchoz hasonlóan – itt is fennáll a gazdasági és társadalmi értékre vonatkozó kritérium.
A Bizottságnál ezért egy kissé meg is lepődtek azon, hogy egyes országokban milyen nagy dimenziót kapott az ügy.
„Magyarország fontos győzelmet aratott, hiszen a szerdai döntéssel a kérdés lekerült a napirendről, s így a magyar akác megmenekült” – fogalmazott közleményében Glattfelder Béla, fideszes európai parlamenti képviselő. Glattfelder szerint az akácnak gazdaságilag és társadalmilag kiemelkedő jelentősége van Magyarországon. A magyar erdőterület egynegyede ugyanis akác. „A növény esetleges visszaszorítása vagy betiltása pedig több tízezer méhész, erdész és faiparban dolgozó szakember megélhetését veszélyeztetné. Ezt nem engedhetjük!” – emelte ki a képviselő.
A néppárti honatya szerint „Magyarországnak azért kellett ilyen keményen fellépnie, mert sem a Bizottságtól, sem a Tanácstól nem kapott biztosítékot arra, hogy az akácot mentesíthetjük a korlátozások alól”.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az akácméz hungarikummá minősítésének folyamata még tart. Ennek további támogatását szerinte különösen indokolja, hogy az elmúlt hetekben többen felszólaltak a kezdeményezés ellen. „Mégis reméljük, hogy a hungarikummá minősítés május végéig megtörténik” – közölte.