Site icon Kitekintő.hu

Ha jön a román áltehén

Még mondja valaki, hogy az Európai Unió rossz hely. Hiszen miközben egyesek azért panaszkodnak, mert Brüsszel lassan már mindenbe bele akar szólni, attól kezdve, hogy hány liter víz lehet egy vécétartályban, addig, hogy az esélyegyenlőség jegyében a férfiaknak is ülve kelljen pisilniük, a lényeg elsikkad.

Az, hogy ebben a nagyszerű, EU-nak nevezett intézményben bizonyos tevékenységekre jelentős összegű támogatás jár. Most pedig – hab a tortán – az is kiderült, hogy már azért is támogatás jár, ha valaki semmilyen tevékenységet nem folytat.

Történt ugyanis, hogy a dél-Romániában található Ialomiţa megye Giurgeni nevű falujában nyolc személy tehénfarmot jegyeztetett be, és ennek finanszírozása érdekében agrártámogatásért folyamodott az Európai Unióhoz. Az illetékesek meg is ítélték a támogatást, így a farm három év alatt összesen 500 ezer eurónyi szubvenciót kapott. Ami ahhoz képest, hogy valójában sohasem létezett, nem rossz teljesítmény.

A szóban forgó projektet ugyanis el sem kezdétk, egyetlen istállót, egyetlen kerítést sem húztak fel, és ami a lényeg: soha egyetlen tehenet sem gondoztak a Brüsszeltől kapott pénzekből. Az illetékes hatóságoknak mindez három évig nem tűnt fel, 2010 óta folyamatosan utalták műmarhák után járó szubvenciót. Végül a közelmúltban sikerült egy olyan ellenőrzést is megszervezni, amely lefolytatóinak végre feltűnt, hogy ott, ahol papíron 1900 tehénnek kellene lennie, valójában semmi sincs. Vagyis az elmúlt három év alatt csak az Európai Unió tejelt, a tehenek viszont nem, lévén, hogy ahhoz létezniük is kellett volna. Az ügyben ezek után rendőrségi nyomozás indult.

Pedig azt kell mondanunk, hogy a projekt valójában teljes mértékben megfelel az aktuális korszellemnek, hiszen ennél környezetbarátabb megoldást nehéz lenne elképzelni. Környezetvédők évtizedek óta amiatt panaszkodnak, hogy az óriási marhacsordák jelentős mértékben hozzájárulnak a globális felmelegedést okozó üvegházhatáshoz az általuk emésztés közben a légkörbe kibocsátott gázok mennyisége miatt. Nos a romániai farmon ilyen problémák nem voltak. Ráadásul a vegetáriánusok és az állatvédők is örülhetnek, hiszen a projekt fennállásának három éve alatt egyetlen aranyos bocit sem vágtak le.

Szóval a történet kapcsán nem szabad figyelmen kívül hagyni a pozitívumokat. Most már csak azon gondolkodom, hogy az áltehénprojekt kifutása után milyen tevékenységbe nem kell belefogni ahhoz, hogy a legtöbbet fizessék érte?

Exit mobile version