Az alkotmánymódosítás során felmerülő vitás kérdésekről készített felmérést az INSCOP Research cég az Adevărul című napilap felkérésére. A közvélemény-kutatás március 19-27. között készült, a mintacsoport 1082 tagú volt, a hibaküszöb 3 százalékos. Igaz, a kérésekre nem válaszolók részarány igen nagy volt, meghaladta a 20 százalékot.
A Románia államformájára vonatkozó kérdésre érdekes válaszok születtek. A mintacsoport több mint fele, 61,6 százaléka köztársasági államformát szeretne. A megkérdezettek több mint egyharmada, 35,3 százaléka elnöki köztársaságot kívánna. Parlamentáris köztársaságot 13,2 százalék, félelnöki köztársaságot pedig 12,9 százalék akarna.
Jelentős mértékben megnőtt viszont a királyságot óhajtók részaránya: 17,7 százalék szavazott erre az államformára. Érdekes módon lecsökkent a monarchiát választók életkora. Míg a kilencvenes években inkább az idősebbek voksoltak a királyságra, jelenleg inkább a megkérdezettek 18 és 35 közötti tagjai voltak a királyság hívei. Politikai megfigyelők szerint a királyságot választók részben I. Mihály erkölcsi tekintélyét, politikai magatartását vették figyelembe, egyben pedig szívesebben látnák a hatalom egyszemélyi képviselőjét.
Ugyanakkor azonban nem kevés szerepe volt döntésükben annak is, hogy végképp kiábrándultak a jelenlegi politikai osztályból. Végül az is szerepet játszhatott mindebben, hogy a királyságban a romániai hatalomgyakorlás leegyszerűsítését látták, nem utolsó sorban pedig követésre méltó személyt szerettek volna az ország élén látni.
Politológusok véleménye szerint a monarchia híveinek számbeli növekedésében szerepet játszott az utóbbi időszak politikai válsága, az államfő és miniszterelnök közötti ellentétek. Nézetüknek megfelelően azonban ezek a szavazatoknak csak „elméleti jelentősége” van. I. Mihály király, korára nézve, immár aligha vállalhatna tevékeny politikai szerepet, Margit hercegnének alig lenne esélye a nőket a politikában nem pártfogoló Romániában, férje, Radu herceg korábban már indulni akart Románia elnöki tisztségéért, így tehát „királyként” hitelét veszítette, Miklós herceg nagy hátránya pedig az, hogy románul voltaképpen nem tud.