Úgy kapta meg a Hunyad megyei Felsőcsertésre tervezett aranykitermelés a környezetvédelmi engedélyét, hogy a hatóságok nem követeltek semmilyen biztosítékot egy esetleges balesetet követő kárrendezésre – közölte hétfőn három környezetvédelmi szervezet. Tájékoztatásuk szerint a temesvári regionális környezetvédelmi igazgatóság július 5-én bólintott rá a felsőcsertési aranykitermelésre. A cég 2015-ben tervezi beindítani az aranykitermelést.
Az Alburnus Maior Egyesület, a Független Központ a Környezeti Erőforrások Fejlesztéséért illetve a Re.Generation nevű szervezet azt is kifogásolja, hogy a hatóságok elfogadhatónak találták 29 millió köbméternyi víznek a Marosból való felhasználását valamint 187 hektárnyi erdő letarolását, mindezek mellett az is aggályos, hogy a kitermelés felületéből 108 hektárnyi erdő természetvédelmi terület, a Nyugati Érchegységben levő Natura 2000 természetvédelmi terület része – írja a kolozsvári Krónika.
A zöldek hangsúlyozzák: megnyitása esetén ez lenne az első, ciántechnológián alapuló nagyobb aranykitermelés Romániában, a verespatakihoz hasonló bánya engedélyezése pedig veszélyes precedenst teremthet.
A ciántechnológián alapuló nemesfémbányát a kanadai Eldorado Gold Corporation tulajdonában lévő Deva Gold Rt. nyitná meg, a környezetvédelmi engedélyt június 5-én állította ki a temesvári regionális környezetvédelmi igazgatóság.
A torontói anyacég részvényese az a máramarosi származású Frank Timiş üzletember, aki az 1990-es évek végén belevágott a később a szintén a kanadai Gabriel Resources által átvett, Romániában és Magyarországon egyaránt határozottan kifogásolt verespataki aranybányaprojektbe. A Deva Gold-ban a román állam húsz százalékban birtokol részvényeket.
A 456 hektáros területen 45 millió tonna nyersanyagot terveznek feldolgozni és tonnánként 1,8 grammnyi aranyat, illetve 10 grammnyi ezüstöt nyernének ki. Ehhez 16 éven keresztül évente 1654, vagyis összesen több mint 26 ezer tonna nátrium-cianidot használnának fel. A verespataki tervhez hasonlóan a cianidos és nehézfémtartalmú zagyot egy 63 hektáros ülepítőben tárolnák.
A környezetvédők szerint a bánya tervében egy esetleges baleset következményei nincsenek megfelelően felmérve, a környezeti hatások tekintetében pedig pusztán azok természetes regenerálódásával számolnak. Egyetlen előírás sem részletezi, hogy baleset esetén miből állítják helyre az okozott károkat, a dokumentum mindössze annyit tartalmaz, hogy ilyen esetben a beruházó tehető felelőssé. Nincs szabályozva a kárfelmérés módszertana, a kártérítések összege, de arra sincs semmi biztosíték, hogy a vállalkozás valóban megtéríti a környezeti károkat.