Nemzetközi viharfelhők gyülekeznek Románia fölött, miközben az ország kampányidőszakba lépett, amelynek végén, július 29-én népszavazás dönt a felfüggesztett államfő, Traian Băsescu lemondatásáról. A demokrácia és jogállam értékeinek megsértésével vádolt balközép kormánykoalíció kétfrontos háborút vív, hiszen otthon be kell biztosítania a köztársasági elnök eltávolításához szükséges szavazatokat, külföldön pedig meg kell győznie európai és észak-amerikai partnereit, hogy mentes minden antidemokratikus szándéktól. Időközben a nemzetközi sajtó egyre gyakrabban állít párhuzamot Victor Ponta román miniszterelnök és magyarországi kollégája, Orbán Viktor között.
Múlt heti összefoglalónkban bemutattuk mindazokat a lépéseket, amelyek révén az elmúlt időszakban a Szociálliberális Unió (USL) alkotott román kormánytöbbség villámháborút intézett a demokratikus értékek és jogállami normák ellen. A független intézmények politikai befolyás alá vonása, az Alkotmánybíróság jogköreinek visszaszorítása, törvények figyelmen kívül hagyása, és adminisztratív visszaélések, valamint a többségi úthenger eszeveszett sebessége mind felháborodással töltötték el a román sajtó és civil szféra jelentős részét. Az egészpályás letámadás végső állomásaként a szociálliberális szövetség múlt pénteken felfüggesztette Traian Băsescu államfőt, akinek a július 29-i népszavazáson kell megvédenie hivatalát.
A belpolitikai botránysorozat azonban hamar nemzetközi keretbe került, hiszen a nyugat-európai sajtó, valamint Európai Uniós politikusok is nemtetszésüknek adtak hangot. Az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete, majd pedig maga a külügyminisztérium (State Department) is aggodalmát fejezte ki a kialakult helyzet miatt. A múlt hétvége folyamán több brüsszeli hivatalnok is hasonló nyilatkozatokat tett közzé, Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke és Viviane Reding, az igazságügyi és emberjogi biztos a Twitteren fejezték ki érdeklődésüket a román demokrácia állapotával kapcsolatban. A washingtoni és brüsszeli reakciók mellett a román kormány a legkeményebb dorgálást Németországtól kapta. Múlt vasárnap Guido Westerwelle külügyminiszter jelentette ki, hogy az európai értékek megsértése veszélybe sodorhatják Románia schengeni csatlakozását is. Hétfőn Angela Merkel kancellár szólalt meg, aki, miután telefonon kereste meg a felfüggesztett Băsescut, elfogadhatatlannak nevezte a bukaresti eseményeket.
A Szociálliberális Unió kommunikátorai próbálták úgy beállítani a nemzetközi reakciókat, mintha azokat az államfő pártcsaládjához tartozó jobboldali vezetők idéznék csak elő. Ezt a keretezést azonban durván keresztülhúzták német szociáldemokrata képviselők, akik szintén kemény szavakkal illeték az egyébként elvtársi román kormányt. A Bundestag szociáldemokrata frakciójának vezetője, Franz-Walter Steinmeier az Alkotmánybíróság jogköreinek megnyirbálását kritizálta. Az egyébként baloldali francia kabinet szintén hasonló észrevételeket fogalmazott meg. Különböző csatornákon olyan információk is napvilágot láttak, amelyek szerint felelősségszegési eljárás is indulhat, amelynek végén az Európai Tanácsbéli szavazati jogát is elveszítheti Románia.
Nem csoda hát, hogy Victor Ponta miniszterelnök, az antidemokratikus lépéseket elkövető parlamenti többség és kormánykoalíció egyik feje úgy döntött brüsszeli haknival próbálja visszaállítani megcsorbított nemzetközi hitelességét. Tehette ezt, hiszen időközben az Alkotmánybíróság feloldta a belpolitikai feszültség egy jelentős részét. A múlt hétvégén még nem lehetett kizárni, hogy az államfő felfüggesztése kapcsán egy olyan agresszivitási spirál szabaduljon el, amely végérvényesen eltemeti a román demokráciát és jogállamot. A hét elején az Alkotmánybíróság azonban több olyan döntést is hozott, amelyben igazat adott az USL-nek, és ezzel megszelídítette a szövetség politikusainak viselkedését. A taláros testület azonban egyúttal elkaszálta a kormány javaslatát, amellyel a népszavazási törvényt módosította, csökkentve az államfő lemondatásához szükséges szavazatokat.
A döntés kihirdetésekor több balliberális honatya, és maga az ideiglenes államfői tisztséget betöltő USL-s társelnök, Crin Antonescu is úgy nyilatkozott, ignorálni fogják a bíróság döntését, és mégis a nekik tetsző módon szervezik meg a referendumot. Álláspontjuk azonban megváltozott szerda este, amikor is a Brüsszelben tartózkodó Victor Ponta – a helyzet nyomása alatt – bejelentette, márpedig az alkotmánybírák által előírt módon kerül kivitelezésre a július 29-i szavazás.
Pontának szüksége volt erre a gesztusra, ha valóban meg akarta őrizni azt a minimális hitelességet, amellyel antidemokratikus tevékenysége és plágiumbotránya után még rendelkezett. A szerdai nap folyamán ugyanis világossá vált az EU baloldali erősemberei sem néznek jó szemmel rá. Ugyan Hannes Swoboda, az Európai Parlament (EP) második legnépesebb frakciójának, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének (S&D) vezetője, illetve Martin Schulz, az EP elnöke elmondták, túlzottnak tartják több uniós elöljáró és a sajtó támadásait, ám aggodalommal figyelik a román demokrácia állapotát. Schulz kifogásolta, hogy a Ponta-kabinet sürgősségi rendeletekkel módosít sarkalatos törvényeket és változtatja meg alapvető intézmények hatásköreit.
Csütörtökön Victor Ponta találkozott Herman Van Rompuy-jal, az Európai Tanács elnökével, illetve Jose Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság vezetőjével is. Mindkét tisztviselő lefutotta a már megszokott aggodalmi köröket, és szorgalmazták a helyzet normalizálását. Barroso egy kérdéscsokorral ajándékozta meg a román kormányfőt, az aprólékos és konkrétumokat érintő kérdésekre Bukarestnek néhány napon belül kell válaszolnia. Ezen túlmenően az uniós testület vezetője néhány feladatot is kiosztott. Barroso kijelentette, a román kabinetnek tiszteletben kell tartania az igazságszolgáltatás függetlenségét, vissza kell állítania az Alkotmánybíróság jogköreit és be kell tartania annak minden döntését. A Nép Ügyvédjének pozíciójába egy olyan személyt kell ültetnie, aki élvezi mind az ellenzék, mind a kormányoldal bizalmát, valamint új és átlátható mechanizmusokat kell bevezetnie a főügyész és a Korrupcióellenes Ügyészség vezetőinek kinevezésére.
Az Európai Bizottság ezzel elismerte, hogy az elmúlt napokban a szociálliberális többség komolyan megsértette az uniós normákat, illetve hitelt adott azoknak a vádaknak is, amelyek szerint az USL az igazságszolgáltatás politikai alárendelését tűzte ki célul. A Barroso által szigorú hangon megfogalmazott tennivalók listája nem jellemző az Európai Bizottság elnökének mindennapos viselkedésére. E tény is bizonyítja, hogy a Ponta-kormány által meghozott döntések tényleg súlyos felháborodást keltettek uniós körökben. A román miniszterelnök hajlandónak mutatkozott arra, hogy minden elvárásnak eleget tegyen, ám az elemzők szerint Pontának nem sikerült feltétel nélkül visszaállítania kormánya hitelességét, a Barroso által megjelölt tennivalók végrehajtásától függ Brüsszel jövőbeli viselkedése. A nemzetközi sajtó értékelése szerint, ahogy azt a Le Monde francia napilap is megfogalmazta, Victor Pontának nem sikerült meggyőznie a brüsszeli vezetőket arról, hogy minden rendben van otthon.
A romániai eseményeket és a rá adott nemzetközi válaszokat többen hasonlították a magyarországi helyzethez. Első ránézésre egyértelműnek tűnik, hogy az EU intézményei gyorsabban reagáltak a román problémákra, talán épp a magyar precedenst figyelembe véve. A bukaresti kormány sokkal barátságosabban állt a brüsszeli elvárások elébe, ám egyáltalán nem kizárható, hogy hazatérve Victor Ponta is mást tegyen, mint azt az unió fővárosában ígérte. Mindazonáltal egyértelmű, hogy a gyors nemzetközi reakció nagyban hozzájárult a belpolitikai helyzet stabilizációjához, és bármi legyen az államfő felfüggesztéséről szóló referendum kimenetele, az Európai Unió továbbra is kulcsfontosságú lesz a román demokrácia és jogállam minőségének szempontjából.