Egészpályás támadásba lendültek a román kormányerők

Aki rendszeresen figyeli a romániai politikát, az tudja, hogy szabályos időközönként különböző intenzitású válságok alakulnak ki a politikum szintjén. Mindazonáltal ami az elmúlt bő két hétben történik, az nehezen fogható bármihez is, ami az ezredforduló után következett be. A május elején hatalomra kerülő balközép pártszövetség, a Szociálliberális Unió (USL) egy olyan erőteljes offenzívába kezdett az utóbbi két hétben, amelynek a jogállam alapvető intézményei, illetve a törvényesség és a demokratikus jóérzés is áldozatul estek. A szociálliberálisok és támogatóik semmi különöset nem látnak cselekedeteikben, ám az ellenzék, a belföldi sajtó és civil társadalom túlnyomó többsége, valamint a nemzetközi sajtó már a román jogállam szétbontását vizionálja – nem alaptalanul.

Kattintson és nézegessen képeket is!

Törvényen kívül

Az USL ellen felhozható bűnlajstrom meglehetősen hosszú, és a nyilvánvaló törvénysértéseken túlmenően, számtalan olyan gesztust is tartalmaz, amelyek nem vétenek egyetlen jogszabály ellen sem, ám súlyos károkat okoznak az ország demokratikus intézményrendszerének, a jogállamnak (rule of law), illetve a fékek és ellensúlyok rendszerének (checks and balances).

Az első felháborodást keltő intézkedés a Román Kulturális Intézet politikai befolyás alá rendelése volt. Később Victor Ponta miniszterelnök fittyet hányt az Alkotmánybíróság (AB) azon döntésére, amely szerint nem ő, hanem az államfőnek áll jogában képviselni az országot az Európai Tanács ülésein. És miközben a kormányfő Brüsszelben volt, addig itthon a szociálliberális pártkatonák ostorozták az Alkotmánybíróságot, az igazságügyi miniszter pedig megpróbált minden áron megszabadulni két alkotmánybírótól, akik egyébként mandátumuk alatt elmozdíthatatlanok lennének. A taláros testület kétségbeesett felhívást intézett a külföld felé, amelynek eredményeként az Európai Bizottság, a Velencei Bizottság, Washington és különböző európai fővárosok szólították fel a kormányt az AB tiszteletben tartására. A kabinet ugyan felhagyott a számára nem tetsző bírák elmozdítási kísérletével, ám az intézményt érő csapások itt még nem fejeződtek be. A Victor Ponta vezette kormány sürgősségi rendelettel módosította az Alkotmánybíróság hatáskörét, így ez utóbbi többé nem dönthet a kormány és a parlament határozatainak törvényessége felől.

Az USL-s parlamenti többség szembement a törvényi előírásokkal, amikor a köztelevízió irányítótanácsát összeállította, és nem biztosította az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt képviseletét a testületben. Hasonlóan törvénytelen módon jártak el egy jogerős bírói döntéssel kapcsolatban is, amely kimondta két szociáldemokrata szenátor összeférhetetlenségét. Az összeférhetetlenséget szabályzó normák szerint a két honatyának automatikusan el kellett volna veszítenie a bársonyszékét, ám a parlament jogi bizottsága úgy döntött, mégis maradhatnak. Fontos megjegyezni, hogy a szociálliberális képviselők azzal sem fáradtak, hogy módosítsák a kérdéses jogszabályokat, simán csak ignorálták őket.

Ponta a saját plágiumügyéről akarja elterelni a figyelmet

Július első hete újabb bonyodalmakat hozott. A hétfői nap során villámgyorsan leváltásra került a Nép Ügyvédjének nevezett emberjogi ombudsman, aki egyedül jogosult arra, hogy a kormány bizonyos határozatait jogi úton támadja. A lecserélt ombudsman élt is ezzel a lehetőséggel, és a Ponta-kormány több határozatát is az igazságszolgáltatás elé cibálta. Többek között azt a döntést is, amelynek értelmében az oktatási minisztérium felszámolta azt a bizottságot, amelynek a miniszterelnök plágiumügyéről kellett volna döntenie. A bizottság ugyan kimondta, hogy Ponta doktori disszertációjának egy jelentős része plagizált, ám az oktatási tárca addigra feloszlatta a testületet, így a döntés érvényét veszítette. (A sajtó szerint az egész politikai felhajtás épp azért van, hogy az USL elterelje a figyelmet a miniszterelnök botrányairól.)

Az ombudsman kifogásolta azt a sürgősségi kormányrendeletet is, amely révén az ország hivatalos közlönye a kormány ellenőrzése alá került. A Hivatalos Közlöny meghódításával a kabinet gyakorlatilag kisajátította a jogalkotás lehetőségét, hiszen egyetlen más közjogi intézmény döntése nem válik érvényessé, amíg azt nem publikálják az említett dokumentumban. Az új felállás szerint a kormány megválogathatja, hogy mikor és mit publikál, azaz emel jogerőre, illetve mikor és mit temet el. Az Alkotmánybíróság múlt szerdai döntése, amely szerint az államfő jogosult részt venni az Európai Tanács ülésein még azóta sem került közlésre, ám több más döntés még alkotmányossági normakontroll előtt bekerült a közlönybe.

Lapozzon, és tudja meg melyek az offenzíva tétjei?