Az Európai Parlament fokozta a nyomást a pénzügyi tranzakciós adó bevezetése érdekében, amikor a képviselőtestület plenáris ülésén állást foglalt a kérdésben. Az EP még szélesebb körben vetné ki az adót, akár azon az áron is, ha kezdetben csak néhány országban alkalmaznák.
Az Európai Parlament is letette a garast szerdán a pénzügyi tranzakciós adó bevezetése mellett, amikor a képviselőtestület plenáris ülésén megszavazta az erről szóló jelentést. Bár az EP véleménye semmire sem kötelezi a kormányokat, mégis fontos politikai üzenet a pénzügyi szektor nagyobb köztehervállalása mellett.
A képviselők a 2011 őszi bizottsági javaslat legtöbb elemét megőriznék, ám néhány fontos ponton még túl is mennének azon. A Parlament álláspontja szerint ugyanis a nem az EU-ban bejegyzett pénzintézeteknek is fizetniük kellene az adót, ha olyan értékpapírokkal kereskednek, amelyeket eredetileg az EU-ban bocsátottak ki. A Bizottság eredeti javaslatának értelmében a Tobin-adót a „rezidens elvnek” megfelelően minden EU-ban bejegyzett cégnek le kellene szurkolnia az ügylet után, függetlenül attól, hogy azt hol hajtja végre. Brüsszel ezzel venné elejét annak, hogy a tranzakciók és az üzletág Európán kívülre települjenek át, ami az elképzelés ellenzőinek gyakran hangoztatott érve. A parlament tagjai a rezidens elv szerinti adózást is megtartanák, csak a fent említett módon kiterjesztenék.
A parlamenti vélemény értelmében például, ha az eredetileg Németországban kibocsátott Siemens-részvények egy hongkongi és egy amerikai befektető között cserélnek gazdát, akkor is fizetni kellene utána.
Az EP nem változtatna a Bizottság által javasolt adórátán. Ennek megfelelően a részvények, kötvények és más értékpapírok értékesítése után a tranzakció értékének 0,1 százalékát vonnák el adó formájában, az úgynevezett származékos termékek (derivatívák) esetében pedig 0,01 százalékos lenne az adó mértéke. A képviselők csak a nyugdíjalapoknak adnának mentességet a tranzakciós adó befizetése alól.
Az Anni Podimata, görög szocialista képviselő által jegyzett jelentés arról is gondoskodna, hogy az adó elkerülése jóval többe kerüljön, mint a befizetése. A brit „stamp duty”-hoz hasonlóan ezért az FTT befizetését a tulajdonjogok megszerzéséhez kötnék. Ez azt jelenti, hogy ha egy értékpapír vásárlója elmulasztaná a tranzakciós adó befizetését, jogilag nem lehetne biztos a tulajdonjogának gyakorlásában. Miután az adókulcs elég alacsony, az adóelkerüléssel együtt járó kockázatvállalásból fakadó előnyök eltörpülnének az adófizetésből származó hátrány mellett.
A képviselők azon a véleményen vannak, hogy amennyiben az FTT-t nem lehetne az EU egészében bevezetni (márpedig ez nyilvánvaló, hiszen a brit kormány például kategorikusan ellenzi), kezdettől fogva megerősített együttműködés formájában, csak néhány ország részvételével valósuljon meg a vállalkozás. Paradox módon a parlament tagjai elismerik, hogy egy ilyen lépés alááshatná az egységes piacot, ezért ezt elkerülendő megelőző intézkedéseket szorgalmaznak. „Nem ejthet túszul bennünket néhány tagállam” – vélekedett a parlamenti raportőr.
A parlamenti álláspont nem fogalmazza meg igényként azt, hogy a pénzügyi tranzakciós adóból származó bevételek egy részét az uniós büdzsébe továbbítsák, ahogy azt a Bizottság szeretné. A jelentés csupán utal arra, hogy amennyiben a bevételek az EU költségvetésében landolnának, akkor az csökkentené a tagállamok befizetését a büdzsébe. A jelentéstevő megjegyzi, hogy a hozzájárulások mértéke 50 százalékkal is csökkenhet.
A Parlament támogatja a Bizottság által előterjesztett menetrendet, ami 2013 végéig kötelezné a tagállamokat a szükséges végrehajtási törvények elfogadására és 2014. december 31-ét jelöli meg a hatályba lépés dátumaként.
A parlamenti vélemény az úgynevezett elsődleges piacokon végrehajtott ügyleteket mentesítené az adókötelezettség alól. Vagyis nem lenne adóköteles, ha valaki a kibocsátótól közvetlenül vásárolna értékpapírt, amikor az először kerül a piacra. Ez szavatolná, hogy a reálgazdaság számára lényeges befektetéseket nem adóztatnák.
„A pénzügy tranzakciós adó a válságból való kilépés szerves része. Biztosítaná a válság terheinek méltányosabb elosztását. Ez az FTT nem vezetne a piac EU-ból való áttelepüléséhez, mert annak költségei magasabbak lennének, mint az adó befizetése” – jelentette ki Anni Podimata.
Algirdas Semeta, az EU adóügyi biztosa közleményben üdvözölte az EP jóváhagyását a pénzügyi tranzakciós adó bevezetéséhez. „A szavazás további elismerése mindannak, amit az FTT kínálni tud: egy igazságosabb adórendszernek, a pénzügyi szektor nagyobb stabilitásának és egy új bevételi forrásnak, ami nem kér több áldozatot az adófizetőktől” – jelentette ki a Bizottság tagja. Semeta hozzátette, hogy most az uniós pénzügyminisztereken a sor, hogy gyors megállapodást érjenek el a Bizottság javaslatáról. „Ez az, amit a polgáraink és most az Európai Parlament is elvár” – szögezte le.