Az Európai Parlament összefüggést lát a munkanélküliség csökkentése és a felsőoktatás reformja között ezért állásfoglalást fogadott el a felsőoktatás reformjáról.
Az EP álláspontja szerint „Európa versenyképességén is javítana, ha többen juthatnának be a felsőoktatásba, mobilabbak lennének a hallgatók, és szorosabb lenne az együttműködés az egyetemek, a vállalkozások és a közszolgálati szervek között”.
Az EP nem változtatna azon, hogy a felsőoktatás tagállami hatáskörben maradna, ugyanis a teljes egységesítés ezen a területen tekintettel az igen eltérő tagállami sajátosságokra nem lenne megoldható.
Ettől függetlenül azonban az EP úgy látja, hogy egy egységes modernizációs irány hatással lehetne az európai munkanélküliségre is, az EP véleménye szerint ugyanis a jövőben a munkaerőpiacon nőni fog a magas képzettséggel rendelkezők iránti igény, ezért szükség van a megfelelően kvalifikált, gyakorlatban is jártas, esetlegesen külföldi tapasztalatokat is szerzett munkaerőre.
„Felmérések szerint 2020-ra az állások 35%-a igényel majd magasan képzett munkaerőt. A diplomások aránya azonban jelenleg csak 26% az EU-ban.”
Az alapképesítés mellett az EU fontosnak tartja a már megszerzett tudás folyamatos szinten tartását is, a gyors technológia változás a munkavállalóktól is folyamatos képzést és alkalmazkodást vár el. Ennek érdekében a felsőoktatási intézményeknek a szakképzések, diploma utáni képzések, kiegészítő képzések terén is frissíteniük, szélesíteniük kell a kínálatukat.
A harmadik EP által megjelölt fejlődési irány szintén nem újkeletű, az EP szerint nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tagállamok közötti együttműködésre és ösztönözni kell a hallgatókat a külföldi tapasztalatok, gyakorlat szerzésére.
Bár álláspontunk szerint külföldi ösztöndíjas programokban már eddig sem volt hiány, tény, hogy a mai napig gondot okoz és jelentős adminisztrációt, egy külföldön szerzett diploma honosítása vagy egy áthallgatás során megszerzett kreditek elismertetése és beépítése az adott tagállam tanrendjébe.
Ennek gördülékenyebbé tétele érdekében az EU szerint kiemelten fontos a tantervek összehangolása és a honosítási eljárás egységesítése és egyszerűbbé tétele.
Az EP ösztönzi azt is, hogy a felsőoktatási intézmények alakítsanak ki szorosabb kapcsolatot a vállalatokkal, a kis- és középvállalkozásokkal, a regionális és helyi hatóságokkal. Fontos lenne, hogy az egyetemek a munkaerő-piaci változásokat és a diplomások elhelyezkedési tendenciáit is jobban figyelemmel kövessék.
A másik oldalról viszont februári cikkünkben már beszámoltunk arról, hogy a Bizottság szerint uniós jogot sérthet az új magyar felsőoktatási törvény. Az új felsőoktatási finanszírozási rendszerben, ugyanis aki államilag finanszírozott képzésben szerzi a diplomáját, annak a diplomázást követő 20 éves periódusban bármikor legalább kétszer annyi időt kell eltöltenie Magyarországon, mint amennyi ideig a tanulmányait végezte. A Bizottság álláspontja szerint sérti a személyek szabad áramlásának európai elvét, sőt, a Bizottság álláspontja szerint szembemehet a korai iskolaelhagyók arányának csökkentését célzó uniós célkitűzéssel is.