„Kína az Európai Unió mellett áll adósságproblémáinak kezelésében” – jelentette ki Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök Pekingben, miután találkozott Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács és José Manuel Barrosoval, az Európai Bizottság elnökével. A 14. EU-Kína csúcstalálkozó keretében tartott sajtótájékoztatón a miniszterelnök hozzátette, országa kész szorosabban együttműködni az európai államokkal a gazdasági stabilitás megteremtése érdekében.
Ezt erősítette meg Csou Hsziao-csuan (Zhou Xiaochuan), a kínai jegybank kormányzójának szavai is, aki közölte, Kína továbbra is befektet Európába, annak likviditásának és értékeinek figyelembevételével. Mindazonáltal a Kínai Népi Bank vezetője azt is hozzátette, Peking mindig is bízott és továbbra is bízik az euróban, ugyanakkor addig nem növelik európai befektetésüket, míg Európa nem alakít ki új mechanizmusokat további kínai befektetők megnyerésére. Állítása szerint ugyanakkor az adósságválság megoldásában játszott esetleges kínai szerepvállalás csak a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz keretében valósulhat meg.
Ily módon bár egyetlen kínai vezető sem tett ígéretet közvetlen pénzügyi támogatásra az adósságválság rendezésében, az elmúlt év októberéről mostanra halasztott konferencia keretében több megállapodás is született. A csúcstalálkozó eredményeként megerősítették az EU és Kína közötti Átfogó Stratégiai Együttműködést, és megegyezés született többek között a „magas szintű népek közötti párbeszéd” program és egy új urbanizációs partnerség létrehozásáról is. Mindezek mellett kiemelkedő eredményként döntöttek az energiaügyi együttműködés szorosabbá tételéről is. Ez magában foglal egy Kína által létrehozott, a két térség kis- és középvállalkozásainak tudományos és technológiai együttműködését támogató pénzügyi alapot, illetve egy idén júniusban sorra kerülő EU-Kína csúcstalálkozót az energiabiztonság témakörében.
A tanácskozás eredményeit sikerként értékelte az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke is. Rompuy beszédében Kína és az EU közötti egymásrautaltságot emelte ki, amelyben bármelyik gazdaság növekedési rátájában bekövetkező változás azonnali, közvetlen hatást gyakorol a másikra. Az eurózóna kapcsán tett kínai kijelentésre reagálva elmondta, az unió mindent megtesz az európai közös valuta stabilitásának érdekében, amelynek folyamatban Kínának is szerepe lehet. „A kulcsszó az együttműködés és nem a rivalizálás. Mindkét fél olyan világban szeretne élni, amelyet nem egy valuta dominál, így az euró nem csupán Európának, de Kínának is alapvetően fontos.” – mondta az EiT elnöke.
Ezt a gondolatot hangsúlyozta José Manuel Barroso is, aki leszögezte: a kínai bizalom és a vezetés konstruktivitása jelentős segítség a közösség számára. „Vannak bizonyos nézetbeli különbségeink, de a közös érdek ezt felülírja.” Az EB elnöke azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy az EU Kína legnagyobb kereskedelmi partnere, de még messze nincsenek kiaknázva a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban rejlő lehetőségek. A globális kihívásokkal szemben pedig csak a két térség közötti stratégiai egyetértéssel lehet sikereket elérni.A csúcstalálkozón elért együttműködések fontos lépést jelenthetnek a kapcsolatok elmélyítésében, ugyanakkor egyes európai szakértők azt is hozzátették, a siker nem tekinthető teljesnek, mivel Kína továbbra sem kötelezte el magát az eurózóna pénzügyi támogatása kapcsán.