A részmunkaidőben foglalkoztatott magyarok több mint negyede hajlandó és képes lenne többet dolgozni – állapította meg az Európai Unió statisztikai hivatala. Az Eurostat adatai szerint a magyar munkavállalók kevesebb mint 6 százaléka dolgozik részmunkaidőben, ez az arány csak két országban kisebb ennél.
Három új mérőszámot vezet be az Európai Unió statisztikai hivatala a munkaerőpiaci trendek hatékonyabb felismeréséhez, és ehhez kapcsolódóan a politikák hatékonyabbá tételéhez – jelentette be az Eurostat csütörtökön. A hivatal mostantól nemcsak a munkanélküliség és a foglalkoztatottság szintjét fogja mérni, hanem számba veszi azt is, hogy hányan vannak az úgynevezett alulfoglalkoztatottak. Idesorolja az Eurostat azokat a részmunkaidőben dolgozókat, akik képesek, illetve hajlandók lennének több munkát vállalni, ha lehetőségük lenne rá.
A munkaerőpiaci felmérés rugalmasabbá tételét szolgálná azok számontartása, akik ugyan keresnek munkát, de valamilyen okból a közeljövőben, rövid ideig nem tudnak munkába állni, és azoké, akik képesek lennének dolgozni, de nem keresnek munkát.
Az Eurostat megállapította, hogy a részmunkaidőben dolgozó európai munkavállalók 21 százaléka szívesen vállalna hosszabb, vagy akár teljes munkaidős állást is. Magyarországon 58 ezer ilyen dolgozó van, ez az összes részmunkaidős munkás 26,1 százalékát teszi ki.
Magyarország ezzel a középmezőnybe tartozik, de az adatsorból kitűnik az is, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás terén a sereghajtók között szerepel. Az összes munkavállaló mindössze 5,8 százaléka dolgozik részmunkaidőben. Ennél csak Szlovákia (3,9%) és Bulgária (2,3%) ért el rosszabb eredményt. A lista élén Hollandia (48,8%), Nagy-Britannia (26,7%), Dánia (26,5%) és Svédország (26,4%) található.
Az Eurostat megállapította, hogy a magyar munkanélküliek 4,9 százaléka számyt potenciális munkavállalónak, azaz ők tartoznak az utóbbi két kategóriába. Közülük mintegy 200 ezren vannak, akik tudnának dolgozni, de nem keresnek munkát.