Portugália pénzügyi kisegítése felveti a kérdést: melyik ország lesz a következő, mely pénzügyi mentőövre szorul? A leggyengébb láncszemnek Spanyolország tűnik rekordméretű munkanélküliségével és stagnáló gazdaságával. Bár a strukturális reformok, a spanyol gazdaság nagysága és az eurózónában alacsonynak számító 66 százalékos államadósság alapvetően más arculatot adnak az eurózóna negyedik legnagyobb gazdaságának. A múlt heti gazdasági adatok azt mutatják, hogy a spanyoloknak még évekig számolniuk kell a válsággal.
A portugál mentőcsomag szerda esti bejelentése után a nemzetközi pénzpiacok és a sajtó érdeklődésének középpontjába a következő leggyengébb láncszem, a spanyol gazdaság került. Csütörtökön Elena Salgado spanyol gazdasági miniszter próbálta megnyugtatni a befektetőket és az európai politikusokat, Spanyolország gazdasági helyzete alapvetően különbözik ibériai szomszédjától és országának nem lesz szüksége a görög, ír, vagy portugál mentőcsomaghoz hasonló pénzügyi segítségre.
Ugyanakkor nem sok bizakodásra adhat okot a kormány csütörtökön közzétett gazdasági előrejelzése, mely mérsékelt gazdasági növekedést prognosztizál az év végéig. A kormány előrejelzése szerint a 2011-ben 1,3 százalékos gazdasági növekedés várható a fogyasztás további visszaszorulása mellett. A munkanélküliség csökkenése még lassabb ütemben várható, tekintve, hogy a jelenleg 20,3 százalékos munkanélküliség az év végére 19,8 százalékra fog csökkenni. A kormány további előrejelzése szerint 16 százalékos munkanélküliségi ráta csak 2014-re várható Spanyolországban.
A munkanélküliség növekedését nem sikerül megzaboláznia a kormánynak. Márciusban 34,4 ezer fővel nőtt az állásnélküliek tábora a Munkaügyi Minisztérium adatai szerint. A munkanélküliség további növekedése egyúttal megkérdőjelezi a kormány reformpolitikáját is. Az ellenzéki Néppárt (PP) szerint a kormány intézkedései teljességgel elégtelenek és improvizatívak. A kormányzó szocialistákhoz közel álló szakszervezeti szövetség, az UGT vezetői szerint a további növekedés bebizonyította, hogy munkahelyi védettség lazítása nem járható út és a reform visszavonására van szükség. A munkáltatói szervezetek ugyanakkor a foglalkoztatási szabályok reformjának folytatására ösztökélik a kormányt.
Akadnak azonban bíztató jelek is a spanyol gazdaságban. Annak ellenére, hogy a munkanélküliség tovább növekedett, 45 ezer fővel bővült a társadalombiztosítási rendszerhez hozzájárulók száma, mely nyolc hónap óta először mutat pozitív tendenciát. A spanyol Nemzeti Bank (Banco de Espańa) hét eleji adatai szerint Spanyolország külső adóssága először csökkent az elmúlt évtizedben. A 2002 óta háromszorosára növekedő külső adósság tavaly márciusban 1,79 milliárd eurót tett ki, mely idén márciusban 1,74 milliárdra esett vissza. Az El País baloldali napilap által idézett gazdasági szakértők szerint a külső adósság csökkenése olyannyira mérsékelt, hogy abból hiba lenne pozitív tendenciákra következtetni.