Kitekintő.hu

Emberkísérletek nyomait kutatják Japánban

Tokióban elkezdték feltárni egy korábbi orvosi iskola helyét, ahol feltételezések szerint a japán biológiai hadviselési program áldozatainak maradványai találhatóak a második világháború idejéből. A város nyugati részén található épületet a világháború alatt valószínűleg a Japán Császári Hadsereg 731-es alakulata használta, amely a katonaság titkos biológiai és vegyi hadviselési egységeként halálos kísérleteket végzett foglyokon tömegpusztító fegyverek kifejlesztése céljából. A feltárást 2006-ben rendelték el, miután a létesítmény egy korábbi dolgozója, a 88 éves Isii Tovo 60 év hallgatás után bevallotta, hogy kollégáival tetemeket, testrészeket és csontokat kellett elásniuk a területen Japán bevételét követően, megakadályozandó, hogy az amerikai csapatok ráleljenek az emberkísérletek nyomaira. Az ásatásokat megkezdése előtt azonban el kellett bontani a területre azóta felépült lakóházakat, így a munkálatok csak a héten kezdődhettek meg.

Az Egészségügyi Minisztérium tisztviselője, Kavaucsi Kazuhiko az AP hírügynökségnek adott nyilatkozatában elmondta: egyelőre még nem biztosak benne, hogy a kutatások során találnak bármit is, ami összefüggébe hozható lesz a 731-es egységgel. Történészek szerint azonban olyan leletek kerülhetnek elő, amelyek bizonyíthatják, hogy Japán élő embereken végzett orvosi kísérleteket. Habár kormány korábban hosszú ideig tagadta a 731-es alakulat létezését, – a volt dolgozók és szemtanúk beszámolóinak, illetve az egység tevékenységére vonatkozó dokumentumok napvilágra kerülését követően – Tokió 2002-ben elismerte, hogy a hadsereg emberkísérleteket végzett.

A feltárás alatt álló terület közelében először 1989-ben találtak csontdarabokat, azonban azok Egészségügyi Minisztérium szerint nem köthetők a 731-es egység tevékenységéhez. Kínai családok, akik szerint rokonaik az alakulat orvosi kísérleteinek estek áldozatul, DNS vizsgálatot követelnek, de a japán hatóságok ezen kérelmeket mindeddig elutasították. A hozzátartozók beperelték a japán kormányt és kompenzációt kértek, ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság ítéletében kimondta, hogy Tokió a világháborút követő békeszerződés, illetve a Kínával kötött egyéb megállapodások értelmében már kollektív kártérítésben részesítette Pekinget, így elutasította a keresetet.

Történelmi beszámolók alapján a 731-es egységben érzéstelenítés nélkül boncoltak fel még élő áldozatokat, miután megfertőzték őket különböző kórokkal – tífusz, kolera –, hogy tanulmányozzák a betegség terjedését és hatásait. Az áldozatok szerint emellett a világháború során a japán hadsereg fertőzött ruhacsomagokat és élelmiszereket dobott le Kína meg nem szállt területeire, amelyekkel 400 ezer civil halálához vezető kolera-, lépfene- és pestisjárványt okozott.

Exit mobile version