2023-ban az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás – vásárlóerő-paritáson számolva – 10 uniós országban haladta meg az uniós átlagot. Magyarország a lista túlsó végén szerepel.
A tényleges egyéni fogyasztás mutatószáma magában foglal minden olyan árut és szolgáltatást, amelyet a háztartások használnak, függetlenül attól, hogy azokat közvetlenül a háztartások, a kormányzat vagy nonprofit szervezetek vásárolták és fizették. A háztartások anyagi jólétének mutatójának tekinthető.
A legmagasabb tényleges egyéni fogyasztást a következő országokban mérték:
- Luxemburgban (38%-kal az uniós átlag felett)
- Ausztriában (17%-kal az átlag felett)
- Hollandiában (szintén 17%-kal az uniós átlag felett).
A legalacsonyabb értékeket pedig az alábbi országokban:
- Magyarországon (30%-kal az uniós átlag alatt)
- Bulgáriában (27%-kal az átlag alatt)
- Szlovákiában és Lettországban (25%-kal az átlag alatt)
Az uniós „hőtérkép” alább látható, a sötétkék jelzi a legjobban teljesítő országokat, a világoskék még átlag feletti értékeket jelöl, majd a világoslila már átlag alatti, a sötétlila pedig az átlagtól legalább 20%-kal elmaradó országokat jelöl.
Egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás az EU országainak átlagához viszonyítva. Forrás: Eurostat
A 2022-es számokkal összehasonlítva Magyarországon nem sokat változott a helyzet, akkor is az uniós átlag 70%-át értük el, de 2022-ben ez még az utolsó előtti helyre volt elég (Bulgária 69%-on állt), idén már csak az utolsóra.
Forrás: Eurostat