Ellentmondásos reakciókat váltott ki vasárnap este a francia pártok részéről Emmanuel Macron államfő döntése az előrehozott választásokról, miután az európai parlamenti választáson a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés nagy arányú győzelmet aratott, és az államfő által fémjeleztett centrista pártszövetség messze lemaradva a második helyen végzett.
Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés EP-listavezetője már Macron bejelentése előtt felszólította az államfőt, hogy írjon ki új választást. A 28 éves listavezető lehet a párt miniszterelnök-jelöltje.
A harmadik helyen végzett szocialisták listavezetője, Raphaël Glucksmann szerint a nemzetgyűlés feloszlatásával, akkor, amikor a saját pártja nehéz helyzetbe került, és a szélsőjobboldal tarolt az EP-választáson, Emmanuel Macron veszélyes játékot játszik.
„A Jordan Bardella által követelt feloszlatás folt marad Emmanuel Macron ötéves ciklusán” – mondta a szociáldemokrata politikus.
„Az elnöki többség és maga a köztársasági elnök is bebizonyította, hogy teljesen képtelenek – és ez a ma esti döntés ismét megmutatta ezt – szembenézni történelmi felelősségükkel” – tette hozzá.
Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország vezetője ezzel szemben úgy vélte, hogy a köztársasági elnök helyesen tette, hogy feloszlatta a nemzetgyűlést.
A jobbközép Köztársaságiak vezetője, Eric Ciotti úgy fogalmazott, hogy a feloszlatás volt az egyetlen megoldás. Megígérte, hogy pártja, amely az európai választásokon alig több mint 7 százalékos támogatottságot szerzett, a törvényhozási választásokon egyedül, saját színekben fog indulni, s nem kíván együttműködni vagy koalícióra lépni a jelenlegi hatalommal, amely annyi kárt okozott Franciaországnak.
Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés nemzetgyűlési frakcióvezetője, volt és várhatóan 2027-es elnökjelöltje üdvözölte Emmanuel Macron bejelentését.
„Készen állunk arra, hogy átvegyük a kormányzást, ha bizalmat szavaznak nekünk a következő választáson” – mondta.
Az elnöki szövetség már korábban elvesztette az abszolút többségét a parlament alsóházában, miután Emmanuel Macron 2022-es elnöki újraválasztása után alig hat héttel a nemzetgyűlési választásokon a Nemzeti Tömörülés történelmi áttörést ért el, s 89 képviselői helyet szerzett meg az 577 fős alsóházban.
Egy decemberi felmérés azt mutatta, hogy ha akkor tartottak volna nemzetgyűlési választásokat, Marine Le Pen pártja már a többséget is meg tudta volna szerezni.
Az 1958 óta érvényben lévő V. köztársaság történetében ötödik alkalommal oszlatta fel a köztársasági elnök a nemzetgyűlést és írt ki előrehozott választásokat.
Ebből négy alkalommal az elnöki tábor győzött, egyszer, 1997-ben pedig, a jobboldali Jacques Chirac elnöksége idején a baloldal nyerte el a mandátumok többségét, ami szokatlan helyzetet teremtett: az államfő a képviselői hellyel nem rendelkező szocialista Lionel Jospint nevezte ki kormányfőnek. A következő években az államfő és a miniszterelnök „politikai társbérlete”, azaz hatalommegosztása nem volt súrlódásmentes.
A Nemzeti Tömörülés az exit poll eredmények szerint a szavazatok nagyjából 31,5 százalékát szerezte meg az EP-választáson, míg a Macron vezette pártszövetségre csak 14,5 százalék körül szavaztak.
A Szocialista Párt alig lemaradva, 14 százalék körüli eredménnyel a harmadik helyre került. Negyedik helyen végzett a radikális baloldali Engedetlen Franciaország 10,5 százalékos támogatottsággal, ötödik lett a Köztársaságiak jobbközép párt 7,2 százalékkal, a Zöldek 5,5 százalékos eredményt értek el, míg az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójában helyet foglaló Visszahódítás 5,3 százalékot kapott.
Az eredményekre reagálva Emmanuel Macron francia elnök este 9óra után bejelentette, hogy feloszlatja a nemzetgyűlést, arra hivatkozva, hogy: „Nem tehetek úgy, mintha semmi sem történt volna”.
Forrás: MTI / Instagram / Euronews