Kitekintő.hu

Újabb dollárszázmilliókkal támogatja az USA Afganisztánt

Rász el-Ajn, 2019. október 21. Amerikai katonai jármû halad az iraki határ felé az északkelet-szíriai Rász el-Ajn városon keresztül 2019. október 20-án, az észak-szíriai harcokra vonatkozó amerikai-török tûzszünet idején. Az október 17-én kötött tûzszüneti megállapodás értelmében a rendelkezésre álló öt nap alatt a kurd harcosoknak ki kell vonulniuk abból a 440 kilométer széles, Manbidzstól az iraki határig tartó, 32 kilométer mély sávból, ahol Ankara biztonsági övezetet akar létrehozni. MTI/EPA/Ahmed Mardlini

A háború sújtotta ország iránti „állhatatos amerikai kötelezettségvállalás” részeként az Egyesült Államok újabb, több mint 266 millió dollár humanitárius segélyben részesíti Afganisztánt – jelentette be pénteki közleményében az amerikai külügyminisztérium.

Miközben az Egyesült Államok kivonja katonai erőit Afganisztánból, tartós elkötelezettségünk egyértelmű” – áll a külügyi tárca közleményében. „Továbbra is elkötelezettek vagyunk, hogy a rendelkezésünkre álló valamennyi diplomáciai, gazdasági és segítségnyújtási eszközünkkel támogassuk az afgán nép által vágyott és megérdemelt békés és stabil jövőt” – fogalmazott a State Department (amerikai külügyminisztérium).

A tervek szerint a mostani segélyből támogatnák azt a körülbelül 4,8 millió belső menekültet, akik közül csak idén 115 ezren kényszerültek elhagyni otthonaikat a harcok miatt. A pénzt – ahogyan korábban is – menedékek építésére, munkahelyek teremtésére, az alapvető és sürgősségi egészségügyi ellátás biztosítására és az alapvető higiéniai feltételek megteremtésére fordítanák.

Ezen kívül a külügyminisztérium fontosnak tartja a legkiszolgáltatottabb afgánok, a gyakran szexuális erőszak áldozatává eső nők és a lányok védelmi programjának támogatását. Az Egyesült Államok 2002 óta – a mostanival együtt – csaknem 3,9 milliárd dollárral támogatta Afganisztánt.

Joe Biden amerikai elnök április közepén jelentette be, hogy az amerikai csapatok a New York- i terrortámadás huszadik évfordulójáig, szeptember 11-ig kivonulnak Afganisztánból. Nem sokkal ezt követően Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is az ázsiai országban állomásozó NATO-erők kivonásáról tájékoztatott. Sokan attól tartanak, hogy a csapatkivonás nyomán Afganisztán káoszba süllyed. Elemzők szerint a kivonulás újabb polgárháborúba taszíthatja az országot, illetve lehetővé teheti a 2001-ben elűzött tálibok visszatérését a hatalomba.

Az Egyesült Államok tavaly állapodott meg az afgán kormány ellen harcoló tálibokkal a kivonulásról közel húszévnyi katonai beavatkozás után. Az iszlamista lázadók viszonzásképpen megígérték, hogy felhagynak a fegyveres támadásokkal, és részt vesznek az afganisztáni felek közötti béketárgyalásokon. A tálibok és az afgán kormány közötti tárgyalások mindazonáltal megrekedtek, nem sikerült kézzelfogható eredményt elérni, és a támadások sem szűntek meg.

A kivonulásról szóló döntést érték kritikák a demokraták és a republikánusok oldaláról is. Abban azonban szinte mindenki egyetért, hogy ideje véget vetni annak a két évtizede tartó háborúnak, amelynek során több mint 2200 amerikai katona halt meg, 20 ezer megsebesült, és körülbelül 2000 milliárd dollárjába került az országnak.

Forrás: MTI

Exit mobile version