Ursula von der Leyen szerdán új kezdetet ígért az Európai Unió számára, aminek érdekében az új összetételű biztosi testület jóváhagyására kérte az Európai Parlamentet. Az Európai Bizottság megválasztott elnöke a strasbourgi plenáris ülésén bemutatta programját, illetve csapatának tagjait. A képviselők ezt követően fognak szavazni a jóváhagyásról.
Beszédében Ursula von der Leyen aláhúzta, hogy nagy változások lesznek a következő öt évben, de ez a helyes út, még ha nem is mindig lesz könnyű. „Készen állunk, lássunk munkához” – mondta, hozzátéve, hogy az elmúlt években az „itt és mostra”, a különböző válságok kezelésére, és eközben az egység megőrzésére kellett fókuszálni, de az EU mindig is akkor teljesített legjobban, amikor bátran cselekedett. Erre példaként hozta fel a közös piacot és valutát, a keleti bővítést.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy kis híján sikerült elérni a nemi kiegyensúlyozottságot az új biztosi testületben.
Létkérdésnek nevezte a klímaváltozás elleni küzdelmet, amelyben szerinte Európának kötelessége vezető szerepet vállalnia, és erre képes is. Kiemelte, hogy nincs egyetlen elvesztegethető perc sem, a kontinens karbonsemlegességének eléréshez pedig az ipari, széntermelő, nagy szén-dioxid-kibocsátású régiók gazdaságának támogatására van szükség. Továbbá elmondta, hogy mandátuma első száz napjában átfogó tervezettel fognak előállni a zöld átmenetről.
A megválasztott elnök kijelentette, hogy a migráció kihívása nem fog eltűnni a közeljövőben, ezért olyan tartós, közös, humánus és hatékony megoldásokat kell találni, amelyek elfogadhatóak minden fél számára. Biztosítani kell az itt maradók integrációját, ahogy a jogosulatlan kérelmezők visszaküldését is. Meg kell törni az embercsempész-hálózatok üzleti modelljét, meg kell egyezni a dublini menekültügyi rendszer reformjáról, illetve erősíteni kell a külső határok védelmét, és támogatni kell a migrációs származási és tranzitállamokat – közölte. „Európa mindig menedéket fog nyújtani azok számára, akik nemzetközi védelemre szorulnak” – hangoztatta.
Strasbourg, 2019. november 27.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság bizottság megválasztott elnöke az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2019. november 27-én. Von der Leyen ezen a napon terjeszti a parlament elé jóváhagyásra az általa vezetett testület tagjainak névsorát.
MTI/AP
Kiemelte, hogy nem szabad megalkudni a közösség alapját képező jogállamiság ügyében, a brüsszeli testület nem fog vonakodni a szükséges intézkedések megtételétől annak védelme érdekében, ugyanakkor minden tagállamnak azonos elbánásban kell részesülnie.
Érintette az Egyesült Királyság kiválását is, és kijelentette, hogy ő mindig is a brit tagság támogatója lesz. Emellett beszélt az EU nemzetközi szerepének megerősítéséről, a multilateralizmus védelméről, a gazdasági és monetáris unió kiteljesítéséről, a digitalizációról, a tisztességes és szabad kereskedelemről, az innovációról és az iparpolitika jövőjéről is.
Éljen soká Európa!”
– zárta angolul, franciául és német elmondott beszédét.
A vitában a három legnagyobb frakció, a néppárti, a szociáldemokrata és a liberális-centrista képviselőcsoport vezetője támogatásáról biztosította Ursula von der Leyent. A zöldek nevében Ska Keller társelnök azt mondta, hogy tartózkodni fognak a voksoláson, minthogy elégtelennek tartják a tervezett éghajlatvédelmi programot. A radikális bal-, illetve jobboldali képviselők várhatóan egyaránt a testület ellen fognak szavazni. A szakemberek szerint szinte biztosan meglesz a többség a jóváhagyás mellett.
- Kapcsolódó cikkeink:
Frissítés: az EP jóváhagyta az új biztosi testületet
Az Európai Parlament megszavazta az új összetételű, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot. A strasbourgi plenáris ülésen 707 képviselő adta le a voksát. A jóváhagyás mellett 461-en, ellene 157-en szavaztak, 89-en pedig tartózkodtak. A szabályok alapján a leadott szavazatok egyszerű többségére volt szükség.
A Jean-Claude Juncker vezette biztosi testületet 423:209 arányban hagyták jóvá öt évvel ezelőtt. Elődje, José Manuel Barroso esetében ez 488:137, illetve 478:84, Romano Prodi esetében pedig 510:51 volt.
Végül az EU-tagországok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács nevezi majd ki minősített többséggel a bizottságot, de ez jórészt pusztán formalitásnak számít.
A halasztás azért vált szükségessé, mert az EP illetékes szakbizottságai különböző okokból elutasították az első francia, magyar és román jelöltet. A csúszás miatt Jean-Claude Juncker elnök és a biztosi testület jelenlegi tagjai maradtak a posztjukon ügyvivőként.
Forrás: MTI