Automatizált külföldi Twitter- és Facebook-fiókok révén terjesztenek álhíreket Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök riválisairól – jelentette pénteken a The Times of Israel című angol nyelvű honlap.
A Vocativ nevű cég megállapítása szerint, amely a közelgő választásokat megelőzően a közösségi média automatizált fiókjainak (botok) izraeli nagyközönségre gyakorolt hatását tanulmányozta, az elmúlt héten megszaporodtak az Izrael Ereje (Hoszen Liszrael) párt vezetőjének, Beni Gancnak a lejáratását célzó hamis hírek. A kutatók szerint ezzel az internetes álhírterjesztő eszközzel akár háromszázezer izraelit is el lehet érni az április 9-én esedékes parlamenti választások előtt.
Az izraeli közmédia (KAN) híradása szerint a Vocativ azt is felfedezte, hogy az utóbbi napokban, a kormányt vezető Likud párt előválasztásának hajrájában hirtelen megszaporodtak a Benjámin Netanjahu pártelnök és kormányfő pártbeli riválisa, Gideon Szaár elleni támadások is.
A Vocativ által megfigyelt botok mindeközben Netanjahuról kedvező információkat terjesztenek. Roí Tadmor, a cég elemzője a közmédiának elmondta, hogy az álhírterjesztés nagy része nem izraeli szervezetektől származik, bár néhány automatizált Facebook-fiókot helyi szinten üzemeltettek.
Mivel hatalmas számban tudnak egyszerre támadni, védelmükbe venni, megosztani vagy lájkolni bizonyos tartalmakat, képesek felerősíteni üzeneteket, és meggyőzni a szavazókat, mert az emberek nagyobb valószínűséggel adnak hitelt egy olyan üzenetnek, amelyet látszólag több száz vagy több ezer másik ember elfogad.
Az automatizált fiókokkal és egyéb internetes eszközökkel – különösen a Facebook felhasználásával – történő álhírterjesztés először akkor került a figyelem középpontjába, amikor Oroszországot megvádolták, hogy beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányba. Ezt a vádat az oroszok tagadják.
Továbbra sem világos, hogy Izraelben kell-e jogi lépésekre számítaniuk azoknak, akik hamis híreket tesznek közzé a Facebookon vagy máshol, mert az ország választási propagandáról szóló törvénye jelenleg nem terjed ki az internet kampány célú alkalmazására.
Az álhírek és a dezinformálás elleni védelemmel főként az 1959-es választási törvény foglalkozik, de ez elsősorban a hirdetőtáblákon, rádión, repülőgépeken és hajókon terjesztett reklámok felhasználását veszi számba. Az elmúlt évtizedekben a törvényt módosításokkal kiterjesztették a televíziózásra, a regionális rádiózásra és a választási közvélemény-kutatások publikálására, de az internetre még nem.
A Likud párt ellenezte a törvény újabb módosítását – az utolsó plenáris szavazás előtt leállított egy törvényjavaslatot, amely az alapvető átláthatósági követelményeket alkalmazta volna az online kampányokra.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: MTI