A hidegháborúnak csak két pólusa volt, a legújabb fegyverkezési versenynek azonban sokkal több van. Elég megnézni a világ első 100 fegyvergyártójának statisztikáit, hogy megbizonyosodjunk róla: a világ egyre veszélyesebb hely.
A világ országainak fegyverkezését tanulmányozó Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) legfrissebb adatai szerint 2010 óta először nőtt a globális fegyvereladások száma az előző évi adatokhoz képest. A világ 100 legnagyobb fegyvergyártója 374,8 milliárd dollár értékben adott el fegyvereket világszerte: ez 1,9 százalékos növekedést jelent. A 2002-es adatokhoz képest a tavalyi év 38 százalékos emelkedést jelent. Bár a 2008-as pénzügyi összeomlás lassította a globális fegyvereladások emelkedő tendenciáját, ez most úgy tűnik, hogy folytatódik.
Egy másik idei SIPRI-jelentés szerint mindeközben a globális fegyverexport a hidegháború vége óta nem látott szintekre tért vissza. A katonai kiadások – egy rövid visszaesést követően, amely egyértelműen a válsághoz kapcsolódott – szintén újra növekednek, mégpedig legaggasztóbb módon a világ legkevésbé stabil régióiban:
Kép forrása: Bloomberg / SIPRI
Az Egyesült Államok továbbra is vezető szerepet tölt be a fegyvergyártás és -vásárlás terén: az említett 100 vállalat bevételeinek 57,9 százaléka köthető az USA-hoz, továbbá a teljes összeg 36 százaléka származik amerikai beszerzésből. De a vásárlási trendek az Egyesült Államok lassan halványuló szerepét jelzik. Ezt mi sem mutatja jobban, minthogy 2007-ben még az USA felelt a védelmi ipar 61 százalékáért, valamint a védelmi kiadások 41 százalékáért. Most azonban a világ többi része is jóval többet költ, hogy megvédje magát.
Tény, hogy az értékesítés jórészt az amerikai növekedésnek köszönhetően nőtt, amit az F-35-ös harci gépek iránti megnövekedett kereslet és a katonai szolgálati szektor megszilárdítása erősített. Azonban más nemzetek is hozzájárultak a globális növekedéshez, és ez a nagy különbség a hidegháborús fegyverkezési versenyhez képest. A verseny akkor ugyanis a NATO és a szovjet blokk között folyt, ezért fókuszált jellege megkönnyítette a fegyverállomány leépítését és zsugorítását, miután a Szovjetunió szétesett. Most azonban mindenki saját magának termel:
- Az egyre fenyegetőbb észak-koreai konfliktus miatt a legnagyobb dél-koreai fegyvergyártók 20,6 százalékkal növelték értékesítésüket 2015-hez képest.
- A közel-keleti és az észak-afrikai országok a helyi konfliktusok miatt kezdtek fegyvergyártásba.
- Ukrajna – beletörődve az amerikai segítség korlátozott jellegébe – kénytelen volt saját lábára állni: az állami tulajdonban lévő Ukroboronprom vállalat, amely az ország egyetlen képviselője a Top 100-ban, 25,1 százalékkal növelte eladásait. Ez leginkább annak tudható be, hogy Ukrajna jelentősen emelte katonai költségvetését és rohamtempóban próbálta megerősíteni fegyveres erőit.
- A kelet-európai országok, amelyeket nagyon aggaszt Donald Trump amerikai elnök látszólag ingadozó elkötelezettsége a NATO-val szemben, kapkodva fejlesztik védelmi képességeiket, amennyire csak tudják.
- Oroszország, amelyet felvillanyoz a közelmúltban elért szíriai katonai siker, állítólag azért építgeti védelmi iparát, hogy támogassa az ország geopolitikai helyzetét, valamint fellendítse a fegyverexportot, amelyet most valódi, nagyszabású konfliktusokban teszteltek. A SIPRI hozzátette ugyanakkor, hogy az orosz fegyverkereskedelem növekedésének üteme kicsit lassul.
- Kína növekvő fegyverexportja megint csak az értékesítés növekedését sugallja, bár a SIPRI adatai nem terjedtek ki a kínai gyártókra. Az mindenesetre biztos, hogy az ország katonai bázist épít Dzsibutiban, és egy Pentagon-jelentés szerint valószínűleg több mindent tervez „periférián kívüli küldetésekre”.
A mostani a gyenge biztonsági garanciák világa, mivel Amerika hajlandósága, hogy gyorsan és hatékonyan használja ki dominanciáját, többé már nem egy biztos dolog. Az „amerikai szövetséges” státusza már nem elég, amit Szaúd-Arábia és Egyiptom a közelmúltban azzal bizonyított, hogy szorosabbra fűzte az Oroszországgal fennálló kapcsolatokat.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: Bloomberg / Kitekintő