Megkezdődött hétfőn a Brexit-záradék aktiválásának négynapos meghallgatása a brit legfelsőbb bíróságon arról, hogy a kormány vagy a parlament jogkörébe tartozik az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnéséhez, azaz a Brexithez vezető folyamat elindítása.
Több jogi elemző is azon a véleményen van, hogy a legfelsőbb bíróság fenntartja majd a londoni felsőbíróság november eleji döntését, amely a londoni kormány fellebbezése miatt került a legfelsőbb bírói testület elé. A felsőbíróság ugyanis helyt adott annak a keresetnek, amelynek beterjesztői szerint a brit kormánynak nincs joga parlamenti jóváhagyás nélkül aktiválni a Lisszaboni Szerződés 50. cikkét, amely szabályozza – és aktiválása hivatalosan el is indítja – a kilépési folyamatot. A felsőbíróság döntését a parlamenti demokrácia diadalának minősítették a felperesek.
A kereset beterjesztőinek – élükön Gina Miller befektetésialap-kezelővel – ügyvédjei azzal érvelnek, hogy Theresa May brit miniszterelnöknek nem áll hatáskörében azt az ősi előjogot alkalmazni, amellyel a parlament jóváhagyása nélkül is megkezdheti a kiválási folyamatot.
A hétfőn megkezdődött meghallgatás elején a legfelsőbb bíróság elnöke, David Neuberger óva intette a megfigyelőket attól, hogy az érintettek személyes információival visszaéljenek, miután Millert és más felpereseket halálosan is megfenyegettek.
A 11 bíró tisztában van az ügyet övező „erős érzelmekkel”, valamint annak politikai jelentőségével, de ezek az említett politikai kérdések nem képezik részét a fellebbezésnek – tette hozzá Neuberger. A legfelsőbb bíróság elnöke megjegyezte azt is, hogy a tárgyalás élő közvetítése fontos a nyitott igazságszolgáltatás szempontjából.
A londoni felsőbíróság döntése ellenére Theresa May kormányfő korábban kijelentette: nem tett le szándékáról, hogy 2017 márciusa vége előtt aktiválja a cikkelyt. May azzal érvelt, hogy a júniusi népszavazás – amelyen a voksolók szűk többsége a kilépésre szavazott – elegendő mandátummal ruházta fel a folyamat elindításához.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: MTI