A törvényalkotók azzal a szándékkal fogadták el a 165-ös törvényt 2013-ban, hogy véglegesen rendezzék az elkobzott ingatlanok (földek, erdők) visszaszolgáltatását az egykori tulajdonosoknak. A nemes cél megvalósítása helyett viszont inkább akadozott a birtoklevelek kiadása, és előkészítettek egy újszerű vagyonszerzési lehetőséget. Ha minden marad változatlanul, január 1-jétől indulhat a földmutyi az egykori tulajdonosok kárára.
A prefektúrák és az országos kataszteri hivatal megyei kirendeltségei nagy erőkkel ugrottak neki a feladatnak. A törvény életbe lépését követő 30 napon belül minden településen nyilvántartási bizottságok alakultak. Feladatuk az volt, hogy leltárba vegyék azokat a legelőket, termőföldeket vagy erdőket, melyekre nem állítottak ki még birtoklevelet, és lehetőleg tömbösítve térképezzék föl ezeket az ingatlanokat minden helység bel- és külterületén. A leltározás ideje alatt, azaz 2013 és 2014 augusztusa között felfüggesztettek minden visszaszolgáltatást, csak akkor állítottak ki birtoklevelet, ha erre bírósági határozat kötelezett.
Az országos kataszteri hivatal megyei szinten azt kellett lajstromozza, hogy az igényekhez képest mennyi föld- és erdőterület áll rendelkezésre. A nyilvántartások formai követelményei állandóan változtak, a földmérők többször kellett újrakészítsék a leltárokat a folyton alakuló elvárások miatt, mígnem 2014 augusztusára elkészült az a lajstrom, mely tömbösítve tartalmazza mindazokat a területeket, melyek egy úgynevezett tartalék földalapba kerülnek.
Ezekből a tartalékokból kellett volna kielégíteni azokat az igényeket, melyeket természetben nem lehet visszaadni, például a területek beépültek, használatuk, rendeltetésük miatt elidegeníthetetlenné váltak. A visszaszolgáltatásoknak 2016. január 1-jéig meg kellett volna történniük, ehelyett viszont Hargita megyében szinte teljesen leállt a birtoklevelek kiállítása mondvacsinált, sokszor indokolatlan ürügyekkkel.
Játék a nevekkel
Elutasították azokat a birtoklevél-igényléseket, ahol az igénylő egykori dokumentumokban szereplő neve nem egyezett teljesen a jelenlegi személyi igazolványban szereplővel. Firtosváralján például az igénylők nevének 99 százaléka nem azonos a személyi igazolványba bevezetett névvel, de Malomfalva birtoklevél-kérelmezőinek 95 százaléka is hasonló problémával küzd.Másik gyakori gond, hogy a különböző nyilvántartási rendszerek, parcellázási tervek hibái miatt nem teljesíthetők a megváltozott előírások, vitás kérdések lehetnek, így a birtoklevél-kérelmeket be sem fogadhatják.
Hibát, eltérést, pontatlanságot pedig az évtizedek folyamán mindig másként készülő parcellázásokban sokat találni, nem beszélve arról, hogy sok településen még papíralapú nyilvántartás adja a nyilvántartás alapját. Hargita megyében a tartalék földalapok leltárának elkészülte, azaz 2014 augusztusáig alig állítottak ki birtoklevelet, összesen csak 56-ot. Tulajdonképpen megőrizték a tartalékalapokba bekerült földterületeket a 2016. január 1-je utáni időkre.
Bukarestből kezelik majd
Január elsején lép hatályba egy 30 napos fellebbezési időszak a még mindig kitartó egykori tulajdonosok számára: bíróságon próbálhatják meg érvényesíteni igénylésük jogosságát. Aki nem kezdeményez eljárást a bíróságon, az elveszíti követelési jogát. A fellebbezési időszak végén a helyi földosztó bizottságok az ún. Nemzeti Földalapba (Fondul naţional al terenurilor agricole şi al altor imobile administrat de Agenţia Domeniilor Statului) kell átadják ezeket a területeket is, a nem igényelt föld- vagy erdőterületekkel együtt. A helyi földosztó bizottságok, illetve önkormányzatok kezeléséből kikerülnek ezek az ingatlanok, azok tulajdonjoga a Nemzeti Földalaphoz kerül.
Azok az egykori tulajdonosok, akiknek elfogadták kártérítési igényüket ugyan, de ingatlanjuk természetbeni visszaszolgáltatása helyett ún. kártérítési pontokat kaptak, a Nemzeti Földalaphoz került tartalékalapból kártalaníthatók. Ezt a kártalanítást viszont szintén egy újonnan létrehozott szervezet, a Nemzeti Ingatlan-kártérítési Bizottság (Comisia Naţională pentru Compensarea Imobilelor) bonyolítja úgynevezett licitek formájában, melyek során a pontok ingatlanra (legelő, mezőgazdasági-, erdőterületre) válthatók. De ezek a kártérítési pontok eladhatók, azaz nem feltétlenül a ténylegesen érintett, egykori tulajdonos érvényesítheti. Már létre is jött a kártérítési pontok piaca, adni-venni lehet őket.
Néhány szakember próbálta ugyan a 165-ös törvény alkalmazása miatt fölmerült problémákat szakmai és politikai fórumokon is fölvetni, nem jártak sok sikerrel. Figyelemelterelés vagy kapkodás folyik, az aggodalmaskodó polgármesterek nem kapnak egyértelmű és megnyugtató válaszokat. Szentegyháza polgármesterének érdeklődésére Verestóy Attila szenátor irodavezetője azt mondta, hogy ez nem helyi szinten kezelhető probléma, de foglalkoztak a kérdéssel a képviselők és szenátorok is. A gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal szóvivője szerint a 165-ös törvény nem szentírás. A januári határidőt szerinte minden bizonnyal módosítják nemsokára, erre van is szándék az előrejelzések szerint a jogalkotó részéről.
Mutyitól tart az ingatlanjogi szakértő
Sztranyiczki Szilárd ügyvéd, ingatlanjogi szakértő lapunknak azt mondta, hatalmas káoszt eredményezhet, ha január elsejétől valóban megszűnnek a helyi földosztó bizottságok, a vissza nem osztott területeket pedig bekebelezi egy központi vagyonkezelő hatóság. Rámutatott: a 2013-ban elfogadott 165-ös számú törvény szerint a helyi és megyei földosztó bizottságoknak el kellett készíteniük egy adatbázist a tulajdonjogcímmel nem rendelkező területekről, azonban attól tart, hogy ezeknek a nyilvántartásoknak a valóságalapja „enyhén szólva kétes”.
„Tudjuk azt, hogy ezek a nyilvántartások nem megfelelő rendszerben, nem pontos kimutatások alapján készültek. A baj az, hogy ez a központi testület ezeket a nyilvántartásokat fogja használni a visszaszolgáltatások rendezésére. Ha tehát az alap sem reális, akkor a következő lépések sem lesznek megfelelőek. Egy Murphy-törvény jut erről eszembe: ami rosszul kezdődik, annak még rosszabb lesz a vége” – summázta a jogász. Sztranyiczki rossz lépésnek tartja, hogy a helyi és megyei földosztó bizottságokat teljesen kizárnák ebből a folyamatból.
„Bár mindenütt akadnak hiányosságok, mégiscsak a helyi önkormányzatok tudják a legjobban, hogy kinek és mit osztottak ki, illetve tudják azonosítani azokat a szabad földterületeket, melyek a visszaszolgáltatás tárgyát képezhetik az elkövetkező időszakban. Ehhez képest a tulajdonosra váró területek most bekerülnek egy nagy közös kosárba, és egészen biztos, hogy ez az átrendeződés egy átláthatatlan zűrzavart fog eredményezni” – mondta a szakértő.
Sztranyiczki szerint az csak később fog kiderülni, hogy a központi vagyonkezelő által meghirdetett licitek mennyire lesznek nyilvánosak és korrektek, mert fennáll annak a veszélye, hogy elkezdődik a mutyizás, mint sok más területen.