Február előtt nem várható megállapodás a Nagy-Britannia által az EU-ban maradásért cserébe kért reformcsomagról. Többek között ez áll abban a levélben, amiben Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke adott áttekintést az EU vezetőinek a tárgyalások állásáról.
Bár az Európai Tanács elnöke szerint bíztatóan alakulnak a brit kormánnyal a tárgyalások a David Cameron miniszterelnök által előterjesztett igényekről, a megállapodás szövegbe öntéséhez és az alku pontos jogi formájának megtalálásához még több időre van szükség.
A korábbi terv még a vita december végi csúcson való lezárása volt, ám – ahogy arra levelében az Európai Tanács elnöke is rávilágít – a munkavállalási céllal az Egyesült Királyságban letelepedni kívánó EU-állampolgárok jóléti kedvezményeinek és a szabad mozgás kérdésében még lényeges politikai nézetkülönbségek állnak fenn.
„A konzultációk megmutatták, hogy a brit miniszterelnök által felvetett kérdések nehezek. Ugyanakkor mindenki részéről erős a politikai akarat azoknak a megoldásoknak a kitárgyalására, amelyek kielégítik a brit igényeket, miközben az Európai Unió egésze számára is kedvezőek” – szögezte le levelében Donald Tusk.
Az Európai Tanács elnöke levelében sorra vette azt a négy témát, ami körül az egyeztetések bonyolódnak.
Az eurózónán belüli és az azon kívüli országok viszonyát illetően Tusk szerint olyan elvek körül alakulhat ki egyezség, amelyek miközben biztosítják az egységes valutaövezet további fejlődését és hatékonyságát, mellőznek mindenféle hátrányos megkülönböztetést azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek még nem léptek be, illetve a jövőben sem válnak tagokká.
A felek egyúttal egy olyan mechanizmus felállításáról is tárgyalnak, amely az eurózónán kívüli tagállamok számára lehetőséget biztosítana arra, hogy jelezzék aggályaikat, és azok meghallgatásra is találjanak anélkül, hogy vétójoguk lenne.
Tusk úgy látja, hogy a versenyképesség előtérbe helyezésére vonatkozó brit célkitűzés mellett is szilárdan elkötelezettek az uniós partnerek, és egyetértenek azzal, hogy az úgynevezett jobb szabályozás és a bürokrácia-csökkentés terén további intézkedésekre van szükség.
Ami a szuverenitásra vonatkozó brit prioritást illeti, az EiT elnöke szerint széles körű egyetértés van arról hogy „a népek közötti mind szorosabb unió” lehetőséget ad az eltérő integrációs pályákra a különböző országok számára. Azok, akik tovább akarják mélyíteni az integrációt, megtehetik azt úgy, hogy közben tiszteletben tartják mások ezzel ellentétes óhaját. A nemzeti parlamentek szerepének fontosságában is nagy a nézetközösség a tagállamok között, miként a szubszidiaritás elvének fontosságában is.
Tusk elismeri, hogy a jóléti kedvezményekről és a személyek szabad mozgásáról szóló brit igények kezelése a legkényesebb téma, ami érdemi politikai vitát tesz szükségessé a jövő héten esedékes EU-csúcson. Miközben a visszaélések elleni fellépés és a gyermekeknek járó kedvezmények másik országba való hordozhatóságának kérdésében a politikus szerint kedvezők a kilátások a megállapodásra, mostanáig nem jött létre konszenzus arról a brit igényről, miszerint az EU más tagállamaiból a szigetországba érkezőknek négy évet el kell tölteniük és hozzá kell járulniuk a jóléti rendszerhez, mielőtt részesülhetnének a munkavállalóknak járó kedvezményekből vagy a szociális lakhatási támogatásból.
„Ez egészen egyértelműen egy olyan kérdés, amiről többet kell hallanunk a brit miniszterelnöktől, és amiről nyílt vitát kell tartanunk egymás között, mielőtt továbblépnénk” – állapította meg Donald Tusk, aki hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság EU-n belüli jövője körüli bizonytalanság destabilizáló tényezőnek számít, ezért minél gyorsabban az ügy végére kell járni.