- A spanyol külügyminiszter volt az első államférfi, akit Macri megválasztása óta fogadott.
- Az argentin külpolitika prioritása: USA, EU, Mercosur, Csendes-óceáni Szövetség.
- Venezuelával való szembeszállás: Macri kezdeményezi az ország kizárását a Mercosur-ból.
- A világpolitikába való visszakapcsolódással Argentínának talán alkalma lesz nagyobb részt vállalni az ENSZ-t foglalkoztató ügyek megoldásában.
Megválasztása után egy nappal, Mauricio Macri sajtótájékoztatót tartott Buenos Airesben, ahol a régióról és a globális politikáról beszélt. A leendő elnök minden feltett kérdésre válaszolt – amely Argentína és számos szomszédos ország politikai szférájában „elfeledett hagyomány” -, tette mindenzt olyan szívélyességgel, amely mostanra még inkább idegenné vált a térségben.
Utalt Venezuela problémájára – azaz, hogy a Maduro vezette kormány antidemokratikus működése miatt kérelmezni fogja az ország kizárását a Mercosurból; az Iránnal kapcsolatos kérdéseket is megválaszolta: hatályon kívül fogja helyezni azt a memorandumot, amely az ügyész, Nisman életébe került. Egy új külpolitikai horizont tárul Argentína elé, aminek a megvalósítása viszont nehéz feladat lesz Macri számára, hiszen a kirchnerista idők alatt jelentősen megcsappant Argentína nemzetközi hitelessége.
Azzal egyidejűleg, hogy bejelentette Venezuelával való szembenállását, Macri szándékát fejezte ki a világ többi országával való együttműködésre. Külpolitikai programjának középpontjában a Mercosur, az Európai Unió, a Csendes-óceáni Szövetség, és természetesen az Egyesült Államok állnak. Argentína visszatérhet a világpolitikába, és az argentin külügyminiszter, Susana Malcorra ENSZ-ben szerzett értékes tapasztalatainak köszönhetően olyan globális fontosságú problémák kezelésébe kapcsolódhat be, mint például a szír menekültválság, a terrorizmus, a klímaváltozás, valamint közreműködhet a fenntartható fejlődés célkitűzéseinek elérésében. Ez az ország elszigeteltségének végét jelenti.
Mindezek mellett Macri helyre kívánja állítani az ország történelmi kapcsolatát Spanyolországgal. Ennek érdekében találkozott a spanyol külügyminiszterrel, José Manuel García Margallóval, hogy a YPF olajcég 2012-es államosítása óta megromlott viszonyt elindítsák a fellendülés útján. García-Margallo látogatása kiemelt fontosságú, miután ő volt az első közméltóságú személy, akit Macri fogadott megválasztása óta. A spanyol külügyminiszter napirendjét szervezte át, hogy találkozhasson Macrival azért, hogy sok szerencsét kívánjon neki, valamint üdvözölte, hogy ezúttal a változások jó irányba tartanak Argentínában. Macri előrebocsátotta, hogy a YPF továbbra is állami tulajdonban marad.
2012-ben az YPF részvények 51 százalékát sajátította ki az argentin állam, amelyek a spanyol Repsol tulajdonában voltak, ezért García-Margallo üdvözölte, amikor 2014-ben egy ötmilliárd dollárt érő kötvénycsomagot ajánlott fel Argentína kárpótlásként a Repsolnak. A további fejlődés előremozdításáért dolgozik közben Spanyolország: az évekkel ezelőtt megakadt tárgyalásokat próbálják újraindítani a Mercosur és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi térségről. Néhány európai ország úgy vélekedik, hogy Argentínának nagyobb mértékben kell megnyitnia piacát az egyezmény elfogadásához.