A washingtoni székhelyű Világ Erőforrásai Intézet (WRI) tanulmánya szerint az erdei területek és az indián közösségek jogainak védelme jelentős gazdasági hasznot generálna az olyan országokban, mint Brazília és Guatemala.
Ezen területek és az ott lakók védelme szerény ráfordítást igényelnek, viszont jelentősen megtérülhetnek gazdaságilag, társadalmilag és környezetileg. Ezt a hasznot főként a szén-dioxid kibocsátás csökkenése jelenti, mivel csak az említett brazil és guatemalai területeket figyelembe véve több mint ötmilliárd tonna szén-dioxid kibocsátást tudnának megkötni az elkövetkezendő húsz évben. Ez a számadat megegyezik egymilliárd autó éves szén-dioxid kibocsátásával. A WRI tanulmányának egyik szerzője, a közgazdász Erin Gray szerint az őserdei területek és népek védelme mindkét ország számára pozitív befektetést jelentene, valamint fontos hatása lenne sok más nemzet számára is.
A globális következmények igen nagy jelentőségűek; az őserdei területek és az őslakosok védelme egy stabilabb klímájú világ irányába indulna el, amely révén a gazdasági haszon is gyarapodna az országokban. Brazília esetében – ahol az Amazóniában honos indiánok lakta terület az ország területének 13 százalékát teszi ki – a WRI számításai alapján az ország két évtized alatt több mint 161,5 milliárd dollárt, a maja területek védelmét célzó Guatemala pedig nagyjából hatmilliárd dollárt spórolhatna meg.