Az ukrajnai nemzeti kisebbségek ukrán nyelvoktatásának reformját szorgalmazza a Ráda szakbizottságának elnöke a kárpátaljai érettségi eredmények láttán – írja az Origo.
Az Arszenyij Jacenyuk vezette Népfront párti politikus vetette fel azt a kompromisszumos megoldást, mely alapján a kárpátaljai magyar iskolások végre olyan módszer szerint tanulhatják a jövőben az ukrán nyelvet, ami eredményre is vezet.
Lilija Hrinevicset az Ukrajnában külső független tesztelésnek nevezett emelt szinttű érettségi siralmas eredményei döbbentették rá, hogy a Kárpátalján élő magyarok és románok a szlávtól teljesen eltérő népcsoporthoz tartoznak, ezért számukra az ukránt nem második anyanyelvként kellene tanítani.
Régóta szorgalmazzák
A Legfelső Tanács tudományügyi és közoktatási állandó bizottságának elnöke azt javasolja, hogy az Ukrajában élő kisebbségeknek államnyelvként oktassák az ukránt. Az alapvető különbséget az jelenti, hogy a kárpátaljai magyar iskolások a jövőben az idegen nyelv oktatási módszerével tanulják a hivatalos nyelvet. Ezt az ukrajnai magyar érdekvédő szervezetek már a kezdetek óta szorgalmazzák, az ukrán nemzeti erők azonban eddig hallani sem akartak arról, hogy az államnyelvet idegen (ukrán szóhasználat szerint „külföldi”) nyelvként kezeljék bármilyen szinten.
Hosszú ideje tart a huzavona
Az emelt szintű érettségi intézményének ukrajnai bevezetése óta a nemzeti kisebbségekhez tartozó iskolásokkal szemben a közoktatás ugyanolyan követelményeket támaszt, mint az ukrán ajkú diákokkal szemben. A magyar érettségizők zöme ily módon szinte törvényszerűen alulmarad ezen a téren, és ezáltal mesterségesen megfosztatnak a főiskolai szinttű továbbtanulás lehetőségétől.
Lilija Hirinevics alternatív javaslata remélhetőleg orvosolhatja ezt az Ukrajna függetlenné válása óta fennálló, több mint két évtizedes problémát.