Eléggé termékeny volt a 2014-es év magyar szempontból az újonnan indult kötelezettségszegési eljárások számát (38) illetően. A tavalyi év végén összesen 44 kötelezettségszegési eljárás volt folyamatban hazánkkal szemben, ami a 28-as mezőny kellős közepébe teszi az országot.
A tavalyi évben 38 új kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarországgal szemben az uniós jog vélt megsértése miatt. Ez a tizedik legmagasabb mutató a 28 tagú Európai Unióban.
2014 végén ehhez képest 44 kötelezettségszegési eljárás volt folyamatban az országgal szemben az EU-jogszabályok nem megfelelő átültetése vagy helytelen alkalmazása miatt (ebből 18 a késői átültetés miatt), amiből arra lehet következtetni, hogy szép számban zártak is le folyamatban lévő magyar ügyeket.
Az Európai Bizottság uniós jog alkalmazásáról szóló éves jelentése szerint Magyarország a 44 eljárással a 14-ik helyen, vagyis az EU kellős közepén áll a tagállamok között. Görögországgal és Olaszországgal szemben folyik a legtöbb, szám szerint 89-89 kötelezettségszegési eljárás, de a spanyolok, a belgák, a lengyelek, a franciák és a románok is rosszabbul teljesítenek.
A lista másik végén a még újoncnak számító Horvátország áll 10 eljárással, megelőzve az észteket, Máltát, Dániát, a letteket és a litvánokat.
A jelentésből az is kiderül, hogy a hazánk ellen 2014-ben indult 38 új kötelezettségszegési eljárás közül 26 esetben az uniós jogszabályok határidőre nem történő átvétele jelentette a problémát. Ebben a műfajban a bolgárok és a belgák vitték a prímet.
Összességében ugyanakkor öt év alatt jelentős mértékben, a 2010-es 2100-ról 1347-re csökkent a tagállamokkal szemben folyó eljárások száma. Ennek fő oka egy öt éve bevezetett újítás, ami lehetőséget ad arra, hogy a Bizottság még a hivatalos eljárás elindítása előtt egy strukturált párbeszéd keretében tisztázza a tagállamokkal a vitás kérdéseket.
Az úgynevezett előzetes eljárás, vagy EU-pilot sikerszázaléka a lettek esetében volt a legnagyobb, 89 százalék (vagyis tíz probléma közül 9-et ebben a szakaszban sikerült megoldani). Magyarország, Luxemburg és Lengyelország esetében volt a legalacsonyabb, 62 százalékos a megoldással zárult előzetes egyeztetések aránya, ami azt jelenti, hogy hazánk esetében tíz ügyből hatot sikerült hivatalos eljáráson kívül lezárni.
A tagállamoknak elvileg 10 héten (70 napon) belül kell válaszolniuk a Bizottság által az előzetes eljárás során feltett kérdésekre. Magyarország esetében a reakcióidő 78 nap volt, aminél csak az olaszoknak, a dánoknak, a ciprusiaknak és a franciáknak volt szükségük hosszabb időre a válaszadásra.