Három hónapot kapott Franciaország, Olaszország és Belgium pénteken az Európai Bizottságtól arra, hogy összhangba hozza költségvetési terveit a stabilitási és növekedési paktum (az uniós költségvetési szabályok) előírásaival. Ha márciusig nem hozzák meg a szükséges intézkedéseket, Brüsszel szankciókat javasolhat.
Egyelőre eltekintett Franciaország, Olaszország és Belgium megregulázásától az Európai Bizottság, amely pénteken hozta nyilvánosságra 16 euróövezeti tagállam (Görögország és Ciprus programország, ezért nem része a folyamatnak) 2015-ös költségvetési terveiről készült hivatalos véleményét. Brüsszel hét tagállam október közepén benyújtott költségvetési terveivel kapcsolatban lát kockázatokat arra vonatkozóan, hogy nem felelnek meg a stabilitási és növekedési paktum előírásainak. A hét ország: Ausztria, Belgium, Franciaország, Málta, Olaszország, Portugália és Spanyolország.
Közülük három – Franciaország, Olaszország és Belgium – esetében azonban a negatív bizottsági véleménynek a túlzott mértékű deficiteljárással kapcsolatos vonatkozásai is lehetnek. Bár az Európai Bizottság Franciaország esetében a pénzügyminiszteri tanács 2014-re vonatkozó ajánlásainak figyelmen kívül hagyása miatt akár már most is kezdeményezhette volna a pénzügyi szankciókat, illetve az adósságszabály megsértése miatt megállapíthatta volna a túlzott mértékű hiány meglétét Olaszország és Belgium esetében, a testület hosszas habozás után úgy döntött, hogy három hónap haladékot ad a három tagállamnak.
A Bizottság 2015. március elején tér vissza a három ország ügyére, és akkor már a véglegesített jövő évi költségvetések és a három ország vezetői által november 21-én Juncker bizottsági elnöknek küldött levélben ismertetett szerkezeti reformok elfogadásától és végrehajtásától függően tesz majd javaslatot az esetleges további lépésekre.
Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős bizottsági alelnök és Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi biztos újságírói kérdésre válaszolva megerősítették, hogy a szankciókat is beleértve minden politikai és eljárási lehetőség az asztalon van, és a Bizottság szükséges esetben „kész lesz szembenézni a felelősségével”.
A francia Pierre Moscovici úgy vélte, hogy politikailag és gazdaságilag egyaránt indokolt volt a három hónapos haladék megadása a három tagállamnak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem lehet szó elvesztegetett időről, a szóban forgó tagállamoknak teljesíteniük kell legfelső szinten tett konkrét ígéreteiket.
A Bizottság lett alelnöke ugyanakkor rámutatott, hogy Franciaország esete különbözik Olaszországétól és Belgiumétól. Párizzsal szemben ugyanis jelenleg is eljárás folyik a GDP arányosan 3 százalékot meghaladó államháztartási hiány miatt, sőt a franciák számára már kétszer is meghosszabbították, legutóbb 2013-ról 2015 végéig a túlzott mértékű hiány felszámolására adott határidőt.
A Bizottság novemberi eleji gazdasági előrejelzése és a francia költségvetési tervek szerint azonban jövő év végére biztosan nem megy le az előírt szintre a hiány, hanem csak 2017-ben, vagyis két évvel később. A francia kormány öntörvényűen úgy döntött, hogy fittyet hány a szabályokra, annál is inkább, mert a szabályok nyújtotta két enyhítő körülmény – külső okoknak tulajdonítható váratlan gazdasági visszaesés és kis eltérés a nominális hiányszámtól – nem állt fenn. Elemzők egyetértenek abban, hogy a Bizottság ez alapján akár azonnal GDP-jének 0,2 százalékát kitevő pénzügyi szankciókat javasolhatott volna Párizzsal szemben.
Olaszország és Belgium esete azért más, mert e két ország ellen jelenleg nem folyik deficiteljárás (formailag a paktum preventív és nem korrekciós ágában vannak). E két tagállam azonban a jelenlegi költségvetési és bejelentett terveik alapján nem felelnek meg a 2011-ben megreformált stabilitási paktum adósságszabályának, ami évről-évre bizonyos mértékű minimális lineáris államadósság-csökkentést ír elő.
Az Európai Bizottságnál is elismerik, hogy az igazi fejfájást Olaszország jelenti, mert amennyiben Róma eleget tesz hiánycsökkentési kötelezettségeinek (azaz vág a kiadásokon), az negatív hatást gyakorol a növekedésre és jóval 100 fölötti államadóssága szükségszerűen tovább növekszik. Az olasz gazdaságot ráadásul tavaly és idén is recesszió sújtotta.
A Bizottság két illetékes tagja szerint a három célkeresztbe kerül ország esetében a végleges költségvetés és a hatóságok által bejelentett strukturális reformprogram pontosítása, illetve végrehajtásának megkezdése lesz az, aminek áttekintése után a testület márciusban véleményt formál majd. Franciaország esetében az akkor rendelkezésre álló tényleges adatok alapján a Bizottságnak azt is meg kell majd állapítania, hogy Párizs „hathatós lépéseket” tett-e a pénzügyminiszteri tanács ajánlásaival összhangban a túlzott mértékű államháztartási hiány megszüntetésére. Ilyenformán a 2014-es büdzsé végrehajtása és a 2015-ös végleges költségvetés is az asztalra kerül majd.
A Bizottság öt tagállam – Németország, Írország, Luxemburg, Hollandia és Szlovákia – esetében elégedett a benyújtott költségvetési tervekkel,a melyek összhangban vannak a paktummal. Négy további tagországnál – Észtország, Lettország, Finnország és Szlovénia – „nagyjából-egészében” megfelelést állapított meg a Bizottság a paktum rendelkezéseinek. A fenti négy tagállammal és a másik 7-tel szemben elvárás a költségvetési tervek olyan módon történő módosítása, hogy összhangba kerüljenek a paktummal.