Nagy-Britanniának be is kell, meg nem is kell befizetnie azt 2,1 milliárd eurót az uniós költségvetésbe, amit az áfa- és a GNI-alapú befizetés korrekciója indokol. A tagállamok pénzügyminiszterei felkérték a Bizottságot, hogy a következő napokban tegyen javaslatot az érvényes rendelet módosítására, aminek értelmében „kivételes körülmények” esetén az érintett tagállamoknak folyó év december 1. helyett csak a rákövetkező év szeptember 1-ig kellene rendezniük az EU-val szemben a számlát.
George Osborne brit pénzügyminiszter pénteken egyértelmű sikernek minősítette azt a megállapodást, amit a tagállami pénzügyminiszterek kötöttek az uniós büdzsébe elvileg még idén esedékes összesen 9,5 milliárd eurós pótbefizetés ügyében. Emlékezetes, hogy David Cameron brit miniszterelnök az október végi EU-csúcson kerek-perec elutasította, hogy országa az előírt határidőre, december 1-ig befizesse a 9,5 milliárdból ráeső 3,6 milliárd eurós részt, amit erősen túlzónak tartott.
A végleges brit befizetési tétel „csak” 2,1 milliárd euró lenne, mivel Londonnak nagyjából másfél milliárd euró visszajár a 2014-es büdzséből nem elköltött pénzekből. Az érvényes szabályok értelmében a pótbefizetésüket december 1-ig elmulasztó tagállamoknak büntető kamatokat kell fizetni.
A példátlanul nagy összegű befizetési korrekciót az ESA2010 statisztikai elszámolási rendszerre való idei átállás tette szükségessé, aminek keretében 1995 és 2013 között már az új elvek figyelembevételével újraszámolták a tagállamok bruttó nemzeti termékét (GNI-t) és áfa-befizetését is. Mivel az uniós bevételek körülbelül 80 százaléka a tagállami GNI-befizetésből származik, a korrekció közvetlen hatással volt a tagállami költségvetési hozzájárulásokra is.
A tagállamok pénzügyminiszterei pénteken a példátlanul jelentős korrekciót és a befizetésre a szabályok által adott rendkívül rövid időt méltányolva felkérték az Európai Bizottságot, hogy lehetőleg minél rövidebb időn belül terjesszen elő javaslatot a saját forrásokról szóló tanácsi rendelet korlátozott mértékű módosítására. A Bizottság előreláthatóan a jövő hét első felében leteszi az asztalra a javaslatot – utalt rá Kristalina Georgieva, a testület költségvetési ügyekért is felelős alelnöke.
A pénzügyminiszterek körében nem merült fel a korrekció miatt szükséges tagállami pótbefizetések összegének csökkentése. Megállapodtak viszont arról, hogy a kivételes helyzet miatt december 1-ig egyetlen pótbefizetőnek sem kell rendeznie a számlát, ha nem akarja. Ehelyett szeptember 1. lesz az a határidő, ameddig a teljes összeget be kell majd fizetni. Kristalina Georgieva azt is megerősítette, hogy a kormányok, ha úgy óhajtják, több részletben szurkolhatják majd le az összeget.
A Bizottság majdani javaslata – amiről gyorsan meg kell majd állapodniuk a jogalkotóknak, hogy az még december 1. előtt hatályba léphessen – úgy módosít a szabályokon, hogy „kivételes körülmények” fennállása esetén minden olyan ország kérhet – maximum háromnegyed éves – haladékot, amely pótbefizetésre kötelezett.
EU-források megjegyzik, hogy majdnem minden évben sor kerül pótbefizetésre, ám ennek összege általában köszönő viszonyban sincs a mostanival. 2013-ban például mindössze 360 millió euróval kellett megfejelni a költségvetést. Egyedül 2007-ben került sor 3,8 milliárd eurós korrekcióra, ami még így is kevesebb, mint a fele a most reklamált összegnek.
A Bizottságnak azokat a kritériumokat is meg kell határoznia, amelyek fennállása esetén „kivételes helyzet” áll elő. A költségvetési biztos újságírói kérdésre válaszolva elismerte, hogy korrekciók alapján 5 milliárd összegű lehet az az éves összeghatár, aminél aktiválni lehetne a jövőben a halasztó mechanizmust. Ezenkívül várhatóan lesz egy másik tagállam-specifikus mutató is, ami bizonyos összeghatár felett (az ország normális havi befizetésének például a kétszerese) lépne hatályba.
Ami nem világos, hogy vajon a határidőre be nem fizetett összeg (tartozás) után büntető kamatot kell-e majd fizetniük a kormányoknak. Az Európai Bizottság a rugalmasságért cserébe ezt szeretné, a tagállamok azonban érthetően nem rajonganak az ötletért.
George Osborne, az egész ügyet kirobbantó Nagy-Britannia pénzügyminisztere azt nyilatkozta a sajtónak, hogy ezzel a módszerrel a felére sikerült csökkenteni a britek 2,1 milliárd eurós számláját. Ezt a becslést lényegében megerősítette Kristalina Georgieva is. Szavaiból ugyanis kiderült, hogy Londonnak papíron ugyan be kell majd fizetnie a több mint kétmilliárd eurót, ám gyakorlatilag nem, illetve ennek csak körülbelül a felét. Ennek oka, hogy az április-május tájékán esedékes brit költségvetési visszatérítést (rebate) – ami a Bizottság előzetes számításai szerint 1 milliárd euró körül lesz – levonnák az adósságból. Így Londonnak nagyjából 1,1 milliárdot kellene befizetnie, viszont nem járna neki vissza a rebate. Végeredményben tehát a britek be is fizetik, meg nem is a rájuk kirótt 2,1 milliárd eurót.
George Osborne már jelezte, hogy London élni kíván majd azzal a lehetőséggel, hogy idén semmit nem fizet be, azaz jövő év szeptemberéig több részletben rendezi majd az egyenleget.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy – miként arra Georgieva alelnök is rámutatott – elegendő pénz híján okafogyottá válik a Bizottság 2014-es büdzséhez beterjesztett hatodik számú költségvetési módosító indítványa. Ez ugyanis éppen annak a 9,5 milliárd eurónak (plusz a vámokból befolyt 420 milliós többletnek) a tagállamoknak való visszautalásáról rendelkezett volna, ami a pluszbefizetésekből folyt volna be. Mivel idén már nem lesz ekkora pótbefizetés, ezért ez a költségvetési módosító a jövő évre húzódik át.
Mindebből az is következik, hogy a korrekció haszonélvezőinek számító tagállamok – köztük a 32,4 millió euróra jogosult Magyarország is – csak jövőre juthatnak hozzá a pénzükhöz, ha minden plusz befizető kiegyenlítette a számláját. Erre mondta Kristalina Georgieva azt, hogy a Bizottság jövőre vagy egyetlen nagy költségvetési módosítóval, vagy sok kicsivel oldja majd meg ezt a problémát. Franciaország, amelynek inkább jövőre jönne jól a pénz, viszonylag könnyen lemondott az idei utalásról.
A terv szerint a Bizottság jövő heti javaslatáról még november 14-én, pénteken megállapodnak a tagállamok, melyeknek 17-ig az Európai Parlamenttel is dűlőre kell jutniuk a 2014-es módosítókról és a 2015-ös költségvetés tervezetéről. Mert ha nem, az Európai Bizottságnak új büdzsétervezetet kell készítenie, amiről ha nincs egyezség az év vége előtt, az EU elfogadott költségvetés nélkül, az ún. „tizenketted szabállyal” vágna neki a 2015-ös évnek.