Az Európai Bizottság nem dobta vissza elsőre Párizs és Róma utolsó pillanatban módosított jövő évi költségvetési terveit, de ez még nem jelenti azt, hogy minden tekintetben meg is fognak majd felelni a stabilitási és növekedési paktum rendelkezéseinek – figyelmeztetett szerdán Jyrki Katainen, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa.
A francia és az olasz kormány az utolsó pillanatban (hétfőn) bejelentett hiánycsökkentő intézkedésekkel elkerülte azt, hogy az Európai Bizottság az uniós költségvetési szabályoknak való „különösen súlyos meg nem felelés” miatt visszadobja a két ország jövő évi büdzséjének terveit. Az azonnali beavatkozás és retorziók szükségtelenné válásának tényét szerdán erősítette meg a sajtó előtt az EU gazdasági és pénzügyi biztosa.
„Arról tájékoztattam ma reggel a testületet, hogy (…) első blikkre nem bukkantam olyan esetekre, amelyek különösen súlyos meg nem felelésről tanúskodnának. Ez jó hír és rámutat arra, hogy a gazdasági kormányzásunk működik és hatása van” – közölte Jyrki Katainen.
A finn bizottsági tag emlékeztetett arra, hogy a Bizottság az elmúlt napokban összesen hat valutauniós tagállamnak, köztük Franciaországnak és Olaszországnak jelzett aggályokat az általuk október 15-én benyújtott költségvetési terhekkel kapcsolatban. Az esetek némelyikében Brüsszel csupán további információkat kért, míg más esetekben egyes tagállamoknak az utolsó pillanatban módosítaniuk kellett a 2015-es költségvetési terveiken. Katainen elismerően szólt arról, hogy valamennyi szóban forgó ország konstruktívan reagált az Európai Bizottság megkeresésére.
Emlékezetes, hogy a Bizottságnak a tervek benyújtását követően két hét áll a rendelkezésére annak megállapítására, hogy az egyik vagy másik eurózóna tagállam súlyosan eltér-e a stabilitási és növekedési paktum előírásaitól. Ez a kéthetes határidő járt le szerdán és Brüsszel most a tagállamok reakciójának függvényében nem lát okot az azonnali beavatkozásra, azaz arra, hogy átdolgozásra visszaküldje a kormányoknak a jövő évi költségvetés sarokszámait.
A már csak a hétvégéig a posztot betöltő finn bizottsági alelnök szerint ugyanakkor ebből még nem következik szükségszerűen az, hogy valamennyi költségvetési terv maradéktalanul összhangban áll majd a stabilitási és növekedési paktum előírásaival. „Nem vágunk elébe a végeredménynek. Ezt csak akkor fogjuk megtudni, ha néhány héten belül végeztünk a költségvetési tervek részletes kiértékelésével” – hangsúlyozta a gazdasági és pénzügyi biztos. Ez már azonban a november 3-án hivatalba lépő új Bizottság feladata lesz. A szabályok szerint a testületnek november 30-ig kell áttanulmányoznia a költségvetési terveket és véleményeket formálnia róluk, amelyeket aztán megvitatnak az Eurócsoporton belül.
A bizottsági értékelés a november eleji őszi gazdasági előrejelzésen alapul majd és figyelembe veszi majd a Bizottság véleményét a makrogazdasági kilátásokról, a tagállamok által eddig megtett intézkedéseket és a költségvetések végrehajtását övező kockázatokat.
A bizottsági vélemény kiemeli majd, hogy a tagállamoknak milyen pótlólagos vagy helyettesítő intézkedéseket kell meghozniuk a paktummal való teljes megfelelés érdekében.
„A költségvetési tervek értékelésétől és az őszi makrogazdasági előrejelzéstől függően nem kizárható, hogy a Bizottságnak lépéseket lehet szükséges meghoznia egyes tagállamoknak címezve a deficiteljárás keretében” – jelentette ki Jirky Katainen.
A biztos ugyanakkor újságírók kérdésére válaszolva tartózkodott annak megbecslésétől, hogy a Párizs és Róma által sebtében bejelentett intézkedéseket vajon elegendőnek tekinti-e a majd a Bizottság, vagy újabb erőfeszítéseket fog kérni a hónap végén a két tagállam kormányától. A 2015-ös francia költségvetési tervekkel Brüsszelnek eredetileg az volt az egyik fő gondja, hogy az általa szükségesnek tartott 0,8 százalék helyett mindössze 0,2 százalékos strukturális hiánycsökkentést irányzott elő. Párizs hétfőn bejelentett módosított tervei ehhez képest 0,5 százalékos szerkezeti kiigazításnak felelnek meg, ami Katainen szerint „számottevő javulás”, de a Bizottságnak több időre van szükséges valamennyi most bejelentett intézkedés kiértékeléséhez. „Az, hogy nem küldtük vissza a költségvetési tervet, semmi esetre sem prejudikálja a végleges értékelésünket” – mutatott rá a gazdasági és pénzügyi biztos.
Katainen arra a kérdésre is kitérő választ adott, hogy vajon Franciaország vagy Olaszország esetében a pénzügyi szankció veszélye végleg elhárult-e az első benyomások után. Arra sem kívánt válaszolni, hogy a két ország által vállalt 2014-es (tehát nem a jövő évi, hanem az idei) hiánycsökkentés elmulasztásának milyen következményei lehetnek. Elemzők ennek kapcsán rámutatnak, hogy miközben Franciaországgal szemben deficiteljárás folyik a 3 százalékos GDP-referenciaszintet meghaladó államháztartási hiány miatt, addig Olaszország ellen jelenleg nem folyik eljárás, bár a Renzi-kormány jövő évi tervei 2,9 százalékos deficittel számolnak.
A Bizottság egy ideje már nem a nominális hiányra koncentrál, hanem az egyszeri intézkedésektől és a ciklikus hatásoktól megtisztított strukturális hiányra, és ennek a célnak az elérése alapján dönt arról, hogy egy ország megfelelt-e a paktum előírásainak. Emlékezetes, hogy Párizs 2013-ban plusz két évet kapott arra, hogy 2015 végéig tegye rendbe az államháztartását és számolja fel a túlzott mértékű hiányt. Párizs azonban olyan költségvetést gyártott 2015-re, amely egyáltalán nem számol a túlzott mértékű deficit határidőre történő megszüntetésével.
Azóta is találgatások tárgyát képezi, hogy vajon a franciák újabb haladékot kapnak-e Brüsszeltől, ami egyesek szerint súlyos hiba lenne és alapjában kérdőjelezné meg a költségvetési szabályok hitelességét.
A Bizottság figyelmeztetésére válaszul Michel Sapin francia pénzügyminiszter a Jyrki Katainennek írt levelében hétfőn összesen 3,6 milliárd euró összegű új megtakarítást jelentett be. A bejelentett intézkedések azonban nem nagyon látszanak meggyőzni azokat, akik strukturális erőfeszítést várnak el a francia kormánytól, a bevételek növelése helyett főleg a kiadások lefaragásával. Párizs az említett megtakarításokat többek között a kamatkiadások csökkentésével és az uniós büdzséhez való tagállami hozzájárulások jövőbeli csökkentétével kívánja biztosítani. Első ránézésre azonban úgy tűnik, hogy ez elmarad a Bizottság által reklamált 0,8 százalékos strukturális erőfeszítéstől.
Párizs a költségvetési tervében 2015-re 4,3 százalékos hiányt jelzett előre és csak 2017-re tartotta elképzelhetőnek az államháztartási hiány 3 százalékos küszöbérték alá történő leszorítását.
Olaszország, a másik „fekete bárány” hétfőn a strukturális deficit 0,3 százalékos lefaragását remélte attól az utolsó pillanatban bejelentett megtakarítási csomagtól, ami 4,5 milliárd euróval vinné le a hiányt. Ebből 3,3 milliárd euró egy olyan költségvetési tartalékból származna, amit eredetileg a beharangozott adócsökkentések ellensúlyozására tettek félre. A fennmaradó 1,2 milliárd euró pedig a kiadások visszafogásából származna. A kohéziós források társfinanszírozására a büdzsében elkülönített összeget például 500 millió euróval visszavágnák.
Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően a strukturális kiigazítás mértéke jövőre a GDP 0,1 százaléka helyett 0,3 százalékra nőne, szögezte le a Katainennek írt levelében Pier Carlo Padoan, olasz pénzügyminiszter. Az EU ugyanakkor 0,5 százalékos strukturális erőfeszítést kért ajánlásaiban jövőre Rómától.
Padoan közölte, hogy a római kormány minden tőle telhetőt meg kíván tenni az ellen, hogy az olasz gazdaság az egymást követő negyedik évben recesszióba kerüljön, aminek közvetlen hatása lenne az ország tetemes, 2014- első negyedévében a GDP 133,8 százalékára rúgó államadósságára.