Az Eurócsoport elnöke bízik benne, hogy Franciaország „nagyon stabil és egészséges” költségvetési tervet küld szerdán Brüsszelbe. Jeroen Dijsselbloem a jövő heti Eurócsúcson egy olyan növekedési alkura kíván javaslatot tenni, ami egy keretbe foglalja a szerkezeti reformokat, a költségvetési konszolidációt és a beruházásokat.
„Bízom benne, hogy Franciaország nagyon stabil és egészséges költségvetési tervet küld Brüsszelnek október 15-én” – jelentette ki hétfőn az eurózóna pénzügyminisztereinek ülését követően az Eurócsoport elnöke. Jeroen Dijsselbloem, aki az elmúlt napokban nyilatkozatháborúba bonyolódott Párizzsal, elismerte, hogy megjegyzéseivel „kollegiális” nyomást kíván gyakorolni a francia kormányra a stabilitási és növeledési paktummal összhangban álló költségvetési tervek előterjesztése érdekében.
A holland pénzügyminiszter, aki egyúttal az Eurócsoport megválasztott elnöke is egy washingtoni nyilatkozatával vonta magára Párizs neheztelését, amiben azt mondta, hogy a francia kormány legutolsó költségvetési tervei „célt tévesztenek” és Párizsnak az eddigi kettőn felül nem szabadna még egy haladékot adni az államháztartási hiány előírt, 3 százalékos szint alá történő leszorítására.
Dijsselbloem nyilatkozatát nagy felhördülés fogadta Párizsban, ahol Manuel Valls miniszterelnök azzal vágott vissza, hogy a saját büdzséjükről ők döntenek, és több tiszteletet kért Franciaországnak. Michel Sapin pénzügyminiszter pedig közölte, hogy „Dijsselbloem nem képviseli Európát”.
Az Eurócsoport elnöke hétfőn újságírói kérdésre válaszolva korrektnek nevezte, hogy a végén Franciaország fogadja el a büdzsét, de arra is emlékeztetett, hogy „közben európai szinten is megvitatják azt”. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ő azokra a számokra reagált, amelyeket Párizs mutatott be. „Ez egy kis nyomásgyakorlás volt (a részemről)” – tette hozzá.
Jeroen Dijsselbloem közel egy éve a BruxInfónak és több más európai lapnak adott interjújában hangsúlyozta, hogy a költségvetési szabályok igazi próbája az lesz, amikor egy nagyobb tagállammal szemben kell érvényesíteni azokat.
Ennek úgy néz ki, hogy elérkezett az ideje, ugyanis a párizsi kormány – amely korábban már kétszer is egy-egy éves haladékot kapott a túlzott mértékű deficit megszüntetésére – olyan költségvetés beterjesztésére készül, amely a legutolsó határidőre, 2015 végéig is 3 százalék fölötti hiányt eredményezne. A francia tervek, ha csak az utolsó pillanatokban nem változtatnak rajtuk lényegében a stabilitási és növekedési paktum rendelkezései ellen hatnak, és felvetik a pénzügyi szankciók alkalmazásának kérdését.
Jyrki Katainen, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa hétfőn türelemre intett, hangsúlyozva, hogy az Európai Bizottság csak a francia költségvetési tervek áttekintése után (amire két hét ideje lesz) tud majd álláspontot kialakítani a kérdésben. Azt ígérte, hogy a Bizottság tisztességesen és egyenlően bánik majd minden tagállammal.
Megfigyelők szerint a fő kérdés, hogy Brüsszel talál-e bármilyen enyhítő körülményt is Párizs hiánytúllépésére. A válasz többnyire az, hogy nem, hiszen Franciaországot nem érte váratlan, rajta kívül álló okból gazdasági visszaesés, amit enyhítő körülményként vehetne figyelembe a Bizottság.
Az eurózóna tagállamainak október 15-én kell benyújtaniuk Brüsszelnek jövő évi költségvetési terveiket, amelyek áttanulmányozására két hete van a Bizottságnak, mielőtt véleményt formál. A testület ad absurdum vissza is küldheti a tervezőasztalra a tagállami terveket, ha úgy ítéli meg, hogy nagyon eltérnek a stabilitási és növekedési paktum előírásaitól és azoktól a kötelezettségvállalásoktól, amelyeket maga az illető tagállam tett.
Dijsselbloem hétfői sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az október 24-i Eurócsúcsra egy „ új növeledési alkut” kíván javasolni az eurózóna számára, ami a jelenlegi gazdaságpolitikai prioritások három fő elemét szerves egységbe kapcsolná. Ezek: a szerkezeti reformok, a fiskális konszolidáció folytatása és a növekedést elősegítő beruházások. Az Eurócsoport elnöke szerint világos, hogy a jelenlegi szabályok nem ösztönzik eléggé a tagállamokat a reformokra.
A holland pénzügyminiszter szerint ezért a reformprogramot össze kell kötni a költségvetési konszolidáció ütemével és a támogató beruházásokkal. Kifejtette, hogy ambiciózus strukturális reformok parlamenti elfogadásáért és korai végrehajtásáért cserébe az EU nagyobb rugalmasságot mutathatna a tagállamok középtávú költségvetési céljai teljesítésének a számonkérésében. Vagyis a szerkezeti reformokat figyelembe vennék középtávon a deficit elbírálásánál.