Rendkívüli ülést tart pénteken a brit parlament annak megvitatására, hogy Nagy-Britannia bekapcsolódjon-e az Iszlám Állam nevű szélsőséges szervezet elleni nemzetközi hadműveletbe. A BBC nem sokkal korábbi értesülését David Cameron brit miniszterelnök szerda este hivatalosan is megerősítette.
A londoni alsóház jelenleg szünetét tölti, tekintettel a parlamenti pártok ilyenkor esedékes éves kongresszusi szezonjára. Cameron, aki New Yorkban tartózkodik az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán, szerda este kijelentette a BBC-nek, hogy London hivatalos felkérést kapott Iraktól a segítségnyújtásra, és a pénteki rendkívüli parlamenti ülés összehívására azért van szükség, hogy Nagy-Britannia bekapcsolódhasson a katonai műveletekbe. Hangsúlyozta ugyanakkor, brit szárazföldi alakulatok iraki bevetéséről nincs szó.
Nagy-Britannia eddig nem vett részt a Szíriában és Irakban előretörő dzsihadista szervezet ellen amerikai vezetéssel már megindult légi hadműveletekben. Arra a kérdésre, hogy a brit légierő a szíriai légicsapásokba is bekapcsolódik-e, Cameron kijelentette: a pénteki parlamenti vita és szavazás egyelőre az iraki hadműveleti részvételről szól, és ha felmerül az a kérdés, hogy Nagy-Britannia részt vegyen-e a szíriai célpontok elleni támadásokban, arról külön parlamenti vitát és szavazást kell majd tartani.
Michael Fallon brit védelmi miniszter ugyanakkor már egyenes utalást tett arra, hogy ha Nagy-Britannia bekapcsolódik az Iszlám Állam elleni hadműveletekbe, akkor szíriai célpontokra is csapást mérhet. Fallon a The Spectator című, a kormányzó brit Konzervatív Párthoz közelálló folyóirat szerdán megjelent kiadásának nyilatkozva így fogalmazott: Irakot nemcsak határain belülről támadják a terroristák, hanem Szíria északi térségeiből is, és ha Szíria nem hajlandó vagy nem képes szembeszállni az Iszlám Állammal, akkor „legalábbis kérdésként felmerül”, hogy ne Nagy-Britannia tegye-e ezt meg, Irakot segítendő.
A brit kormány a múlt hónap végén a második legmagasabb szintre emelte a terrorkészültségi szintet. Cameron miniszterelnök az intézkedést annak idején azzal indokolta, hogy közvetlen fenyegetést jelent Nagy-Britannia nemzetbiztonságára az Iszlám Állam brutalitása.
Az ötfokozatú brit készültségi rendszerben az addigi „jelentős” helyett a „súlyos” kockázatra figyelmeztető riasztási szint lépett érvénybe. Ennek hivatalos meghatározása szerint „nagyon valószínű”, hogy Nagy-Britanniát terrortámadás éri.
A készültségi listán ennél már csak egy magasabb riasztási fokozat van, a „kritikus”, amelyet akkor rendelnek el, ha a brit kormány küszöbönálló merénylet terveiről kap konkrét értesüléseket.