A csütörtöki skóciai voksolást megelőző órákban sem szűntek a várható eredményt kommentáló vélemények. Legfrissebben az EP Szocialista és Demokrata frakciójának vezetője figyelmeztetett, hogy „hazárdjáték” a függetlenségre biztatni, főként, hogy az EU-tagság automatikus megőrzése több mint kétséges.
Gianni Pittella emlékeztetett, hogy a netán saját államiságot választó Skócia európai uniós tagságát nem kis valószínűséggel több olyan jelenlegi EU-tagállam is blokkolhatja, amelyeket aggasztják a nemzetállami dezintegrálódásra példát adó nagy-britanniai fejlemények. Az olasz politikus szerint a függetlenné válás után megkerülhetetlenül kereskedelmi és vámhatárok ereszkednek majd Skócia és az Európai Unió közé, az új ország el fogja veszíteni uniós pénzforrásait, és felettébb valószínűtlen, hogy új tagállamként megőrizheti majd a brit kormány által kitárgyalt költségvetési visszatérítést (rebate), valamint az állandó kimaradást az euróból és a Schengen-övezetből.
Pittella frakciója a tagjai között tudhatja a – szintén Skócia elszakadása ellen érvelő – brit Munkáspárt európai képviselőit. Megfigyelők azonban csak részben tudják be pártszolidaritásnak az olasz politikus fellépését, és sokkal inkább az olasz politikai elit belső aggodalmaival magyarázzák a szocialista EP-frakcióvezető harcias nyilatkozatát.
A „történelmi Padania” megteremtését, és így az Olaszországtól való elszakadást ambicionáló Északi Liga vezetői nem is titkolják, hogy nagy érdeklődéssel tekintenek a skóciai voksolás elé – miként amúgy több más tagállam nemzeti kisebbségi mozgalmának politikusai is -, és őszintén remélik, hogy a skót függetlenségpártiak esetleges győzelme lendületet adhat az európai határoknak az „új gazdasági és stratégiai realitások” mentén történő átszabásához (ld. Bruxinfo 2014. szeptember 15.).
Emlékezetes, hogy az EU-tagság kérdése az egyik döntős szempont, ami várakozások szerint meghatározó módon befolyásolhatja majd a zömében tagság-párti skót szavazókat a végső döntésük meghozatalakor.
A csütörtöki szavazás előtti utolsó (szerdai) felmérések vegyes képet mutattak. A brit Financial Times délután azt jelentette, hogy a három közvélemény-kutatás szerint is a megkérdezettek között azok, akik már eldöntötték, hogy mire fognak szavazni, mintegy 4 százalékos többséggel az elutasítás-pártiak vezettek. Ugyanakkor még ekkor is mintegy 6-14 százalékra tették a változatlanul bizonytalanok arányát, és ez utóbbiak végső döntés meghatározó módon befolyásolhatja majd a végeredményt.
Sokan arra számítanak, hogy e bizonytalanokra lehet kedvező hatással a vezető brit kormánypártok – a kormányzó konzervatívok és liberálisok, valamint az ellenzéki munkáspárt – azon közös bejelentése, hogy egységesen támogatni fogják a brit állami keretek között maradó Skócia autonómiájának szélesítését. Alex Salmond, a skót nacionalisták vezére mindenesetre igyekezte az ajánlat jelentőségét kisebbíteni, hangoztatva, hogy a bejelentés szerinte nem más, mint London „kétségbeesésének újracsomagolt kifejezése”.
Brit szakértők ugyanakkor megjegyzik, hogy a láthatóan nem kis részt improvizált gesztus a kormány (és ellenzék) részéről a skótok felé sokakat felbőszített a brit konzervatív párt soraiban. A lap szerdán ennek kapcsán idézett egy tory képviselőt, aki biztosra vette, hogy ha Skócia függetlenné válik, akkor David Cameronnak azonnal bizalmatlansági indítvánnyal kell majd szembesülnie az Alsóházban. „Az egész kormányzati kampány egy hatalmas káosz volt” – idézte lap a kormánypárti honatyát.