Nem létezik jó és rossz költségvetési kiadás, mindenfajta kiadást figyelembe kell venni a hiány kiszámításakor – jelentette ki a pénzügyminiszteri tanács ülését követően Siim Kallas, az EU ügyvivő gazdasági és pénzügyi biztosa, aki ugyanakkor nyitva hagyta a kiskaput az elbírálás során a szerkezeti reformok figyelembe vétele előtt.
Kényes kérdést, a szerkezeti reformok költségeinek esetleges figyelembe vételét feszegettek az újságírók a pénzügyminiszteri tanács keddi ülését követően Pierre-Carlo Padoan-nál, a tanácsi elnökséget betöltő olasz pénzügyminiszternél és az EU gazdasági és pénzügyi biztosánál. Az érdeklődés apropóját egy Matteo Renzi, olasz miniszterelnöknek tulajdonított friss nyilatkozat adta, mely szerint minden egyes eurót figyelmen kívül kellene hagyni a költségvetési hiány kiszámítása során, amit a tagállamok a digitális infrastruktúra fejlesztésére költenek.
Renzinek ez a felvetése – amiről pénzügyminiszterének Pierre-Carlo Padoan-nak nem volt tudomása – azt a benyomást keltette, hogy az olasz kormányfő bizonyos költségvetési kiadásokat kivonna a deficit elszámolásából, így könnyítve meg ezzel az államháztartási hiány kordában tartását. A Bizottságból az Európai Parlamentbe távozott Olli Rehnt átmenetileg helyettesítő Siim Kallas ugyanakkor nyilvánvalóvá tette, hogy nem létezik jó vagy rossz költségvetési kiadás, minden egyes kiadást figyelembe kell venni a deficit kiszámolása során. „Képzeljék el, ha például a hadikiadásokat kivonnánk a deficitből, mi lenne akkor?” – tette fel a kérdést a Bizottság észt nemzetiségű alelnöke.
Kallas hozzátette, hogy a stabilitási és növekedési paktum a bizalom pillérének számít, és a költségvetési szabályokat be kell tartani.
A gazdasági és pénzügyi biztos ugyanakkor hagyott egy kiskaput, amikor azt mondta, hogy egy dolog, hogy minden kiadást el kell számolni, és egy másik, hogy a deficitet hogyan értékeli a Bizottság. Mintegy nyitva hagyta ezzel annak a lehetőségét, hogy a testület – ahogy bizonyos esetekben eddig is tette – nem lesz közömbös a gazdaság szerkezetváltását céljául kitűző olasz erőfeszítések iránt, ahogy azt Matteo Renzi kormánya a stabilitási és növekedési paktum rugalmas alkalmazásának sürgetésével látni szeretné.
Ha nagyon óvatosan, de Pierre-Carlo Padoan is utalt rá, hogy a szerkezeti reformok kezdetben nagyobb költségeket generálnak, mielőtt hosszabb távon pozitívba fordulna a mérleg. Hozzátette, hogy a reformok értékelésének van egy időaspektusa is. Egyes értelmezések szerint ez azt jelentheti, hogy bizonyos ténylegesen végrehajtott strukturális reformok esetében a költségeket átmeneti ideig mégis deficitcsökkentő tényezőként vehetnék figyelembe, de nem a hiányszám meghatározásánál, hanem annak értékelése és a következmények során. Hasonlóra egyébként már volt példa korábban, amikor a nyugdíjreformok költségeit átmenetileg figyelembe vették Lengyelország és jellemzően néhány más új tagállam esetében.
„Először lássuk a reformokat, aztán majd meglátjuk, mit tehet az Európai Bizottság” – ejtette el Siim Kallas, aki ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem szabad kinyitni Pandora-szelencéjét.
Az olasz pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az elnökség három pillér együtthatásával lát lehetőséget nagyobb növekedés generálására Európában. Ezek: a belső piaci integráció kiteljesítése, a szerkezeti reformok minden tagállam által történő végrehajtása és a beruházásokat ösztönző pénzügyi eszközök igénybe vétele.
Padoan a német gazdaság lassulásáról szóló hírekben is annak megerősítését látja, hogy az olasz elnökség jó úton jár, amikor nagyobb hangsúlyt akar helyezni a növekedésre. „Nagyon lassan jövünk ki a nagy recesszióból, ezért meg kell kétszereznünk az erőfeszítéseinket a növekedés élénkítésére. Ha egy olyan nagy gazdaság, mint a német, veszít a lendületéből, az egész Európa számára rossz hír” – szögezte le Olaszország pénzügyminisztere.