Pénteken a Matteo Renzi vezette kormány újabb reformokról szóló kormányrendeleteket fogadott el, s ezáltal utat nyitott többek között a közigazgatás átalakításának is. A reformot a három legnagyobb szakszervezet erősen bírálja.
Újabb állomás a tervezett reformsorozatban
A képviselőházi választási reformtervezet és a Szenátus átalakítására vonatkozó javaslat után, múlt héten pénteken a kormány elfogadta a rosszul és drágán működő olasz közigazgatás átalakítását célzó intézkedéscsomagot, amelyet hétfőn terjesztettek a parlament elé. A kormány által jóváhagyott tervezetről Angelino Alfano, az Új Jobbközép Párt vezetője, jelenlegi belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy „diétára fogjuk az elefántot”. A 44 pontból álló kormányrendelet elsődleges célja az állami jelenlét radikális csökkentése a közigazgatás alsóbb szintű területi egységeinél.
4 fejezet és 44 pont
Az intézkedéscsomag négy fejezete a közigazgatás személyi állományát, szervezetrendszerét érinti és az eljárások egyszerűsítését, az ügyintézés gyorsabbá tételét célozza meg. A reform értelmében ez év októberétől, a vezető beosztású bírók esetében 2016-tól, a 70. évüket betöltött alkalmazottaknak kötelezővé teszik a nyugdíjba vonulást. Ezzel a szigorítással jelentős generációváltást kíván elérni a kormány. Az Állami Számvevőszék adatai szerint míg a közigazgatásban dolgozók átlagéletkora 2001-ben 43,6 év volt, addig 2011-ben már 47,8.
A reform 50 százalékkal csökkenti a közigazgatási alkalmazottak számára azon fizetett időszakot, amelyet a szakszervezeti tevékenység miatt munkától távol tölthetnek.
A tervezet továbbá kötelezővé teszi az alkalmazottak számára az 50 kilométeren belüli mobilitást, ugyanakkor kompenzációt biztosít az utazásból eredő anyagi terhek és időveszteség ellentételezésére.
Szervezeti átalakítások
A tartományi szint megszüntetését követően a kormány nem tartja indokoltnak, hogy minden volt tartományi központban legyen prefektus, levéltár és kincstári kirendeltség. A reform ezeket az intézményeket összevonja és úgynevezett kormányhivatalokat („casa di governo”) hoz létre.
Az intézkedéscsomag maximalizálja a létrehozható közigazgatási vezetői tisztségeket a hivatalok alkalmazottai és a hivatalhoz tartozó terület lakosságszámának függvényében.
A tervezet megerősíti azokat a hivatalokat, amelyek az állampolgárok és a vállalkozások számára nyújtott szolgáltatásokkal foglalkoznak. Az erre vonatkozó részletes intézkedéseket a törvény parlamenti jóváhagyását követően a kormány fogja kidolgozni és elfogadni a következő hat hónapban.
Egyszerűsödő eljárások és gyorsabb ügyintézés
A reform olyan, a közigazgatásban használható elektronikus kódot vezet be, amellyel minden szinten, a községektől a központi igazgatásig elérhetővé válik az online ügyintézés. Emellett egyszerűsít és egységesít néhány eljárást és hivatalos okmányt, például a forgalmi engedélyeket és az építkezésekhez kapcsolódó eljárásokhoz szükséges dokumentációt, így már az ország mind a 800 településén (comune) azonos formanyomtatványok lesznek.
Elégedetlen szakszervezetek
A három legnagyobb szakszervezet erősen kritizálta a kormány által elfogadott intézkedéscsomagot, kiábrándítónak nevezve a tervezetet. Szerintük a kormány nem volt elég bátor, s újból egy olyan reformot terjesztett a parlament elé, amely nem fogja pozitívan befolyásolni az állampolgárok és a közigazgatás kapcsolatát.
Pozitív fejlemények: ellenzéki támogatás
A közigazgatási reform bemutatásával párhuzamosan két ellenzéki erő, a Beppe Grillo vezette Öt Csillag Mozgalom (M5S) és az Északi Liga (LN) is jelezte, hogy kész tárgyalni a kormánnyal arról, hogy milyen formában, milyen módosítások esetén tudják támogatni az intézkedéscsomagot a parlamentben. Az ellenzéki támogatás bizakodásra ad okot a kormány számára, hiszen az M5S és az LN összesen a parlamenti helyek 20 százalékával rendelkezik. Ugyanakkor Matteo Renzi kormányfő bejelentette, hogy kész tárgyalni Beppe Grilloval, de csak élő közvetítés esetén.
A Nemzetközi Valutaalap szerint is égető szükség van a strukturális reformokra
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden kiadott Olaszországról szóló éves jelentésében rámutatott, hogy nagyobb mértékű megszorításokra lenne szükség a közkiadások terén és kisebb arányú adókedvezményekre ahhoz, hogy a fizetéseket terhelő adókat hosszú távon lényegesen mérsékelni lehessen, illetve elő lehessen segíteni a gazdasági növekedést. Christine Lagarde az IMF vezetője kiemelte továbbá, hogy hatékonyabb fellépésre van szükség az adócsalásokkal és az elfogadhatatlan mértékű munkanélküliséggel szemben, amely elsősorban a fiatal generációt sújtja. Mint ismeretes, áprilisban az általános munkanélküliségi ráta nem változott az előző hónaphoz képest, 12,6 százalék volt, azonban a fiatalok körében (15-24 év) tovább növekedett, és elérte a 43,3 százalékot az Olasz Statisztikai Hivatal adatai alapján.