Egy évvel a Gure Esku Dago („A mi kezünkben van”) civil mozgalom elindítását követően hatalmas tömegdemonstrációt tartanak ma Baszkföldön. A 123 kilométeresre tervezett emberlánc sikeréhez minimum 50 ezer résztvevőre számítanak a szervezők, akik ezzel a rendezvénnyel kívánják felhívni a figyelmet a baszk nép önrendelkezéshez való jogára.
A népszavazások éve lehet 2014 – írtuk idén januárban a Gara nacionalista napilap vezércikkének parafrázisaként. Ennek tükrében a baszk önrendelkezési folyamat fontos mérföldkőhöz érkezett, hiszen a tavaly megtartott katalóniai emberlánc mintájára ma hatalmas tömegdemonstrációra készülnek Baszkföldön. A 2013-ban megtartott Katalán út résztvevőinek számát 500 ezer és egymillió fő közöttire becsülték, a jelentősen kisebb lélekszámú Baszkföldön valószínűleg most ennek töredékével is megelégednének a szervezők. A Gure Esku Dago egy évvel ezelőtt indított kezdeményezése a bizkaiai Durango, valamint a navarrai Pamplona-Iruña városait kívánja összekötni a 123 kilométeres emberi lánccal, amelynek megvalósításához becslések szerint legalább 50 ezer főre van szükség.
A szervezők tájékoztatása szerint ezt a számot várhatóan jócskán túllépik majd, hiszen péntekig több mint 100 ezer fő regisztrált a demonstrációra. Az érdeklődőknek a civil szervezet helyi gyűlésein, valamint online formában is lehetőségük volt erre, az utolsó napok hatalmas érdeklődésének feldolgozása azonban bevallottan nehézségeket okozott a Gure Esku Dago aktivistái számára
A baszk nyelv ünnepének számító Korrika maratoni futáshoz hasonlóan a résztvevők ezúttal is a regisztrációval válthatták meg „métereiket”, az öt eurós hozzájárulások pedig lehetővé tették a szervezők számára a tömegrendezvény megvalósítását. Tekintettel arra, hogy az előzetesen regisztrált emberi láncszemeken kívül is mindenkit arra biztatnak, hogy támogassa az önrendelkezés melletti demonstrációt, a résztvevők száma több százezresre is emelkedhet a civil szervezet előzetes becslései szerint.
„Önálló nemzet vagyunk, jogunk van az önrendelkezéshez, eljött a lakosság ideje” – hirdeti a rendezvény mottója. Ennek megfelelően, a civil összefogással megvalósuló emberlánc mögé hamar felsorakoztak a nacionalista pártok is, miközben Gipuzkoa küldöttgyűlése anyagi támogatást is biztosított a szervezőknek. A baszk provinciát kormányzó radikális, ún. abertzale baloldal mellett a mérsékelt Baszk Nacionalista Párt egyes vezető politikusai is a kezdeményezés mögé álltak, csakúgy mint a baszk szakszervezetek jelentős része. A távol maradók között találjuk ugyanakkor a Néppárt baszkföldi szervezetét, valamint a Baszk Szocialista Pártot, amelynek pártelnöke súlyosan megosztónak nevezte az emberláncot. A tömegrendezvény mintájára ma a világ számos pontján – többek között Buenos Airesben, New Yorkban, Sydneyben és Mexikóvárosban – tartanak szimpátiademonstrációkat a diaszpórában élő baszk közösségek.