Az Európai Bíróság mai döntése értelmében Magyarország megsértette az uniós jogot, midőn mentesítést ad azon magánszemélyek számára, akik kis mennyiségű párlatot állítanak elő.
Az Európai Bizottság tavaly februárban nyújtott be keresetet Magyarország ellen a luxembourgi Európai Bíróságon, miután nem érezte kielégítőnek a pálinkafőzés jövedékiadó-mentessége miatt 2011-ben indított kötelezettségszegési eljárás során kapott hivatalos magyar válaszokat. A testület a bírósági szakaszba való átlépést azzal indokolta, hogy megítélése szerint uniós jogot sértett a magyar kormány azzal, hogy teljes jövedékiadó-mentességet biztosít azoknak a szeszfőzőknek, akik személyes célra készítenek pálinkát, holott Brüsszel szerint csak legfeljebb 50 százalékos adókedvezményt kaphatnának.
A 2010 nyarán elfogadott magyar törvény szerint a háztartások vagy a szeszfőzdék által személyes használatra előállított pálinka után évi 50 literig nem kell jövedéki adót fizetni. A jövedéki termékek adóztatásával összefüggésben viszont hatályban van egy uniós irányelv (92/83/EGK irányelv), amely a belső piac egységének fenntartása érdekében némiképp harmonizálni próbálja a jövedéki adóztatás tagállami rendszereit. A keretjogszabály előírja, hogy évi 50 liter mennyiségig a tagállamok legfeljebb 50 százalékos adókedvezményt adhatnak a szeszfőzdékben személyes használatra előállított gyümölcspárlatokra.
A Nemzetgazdasági Minisztérium azzal próbálta leszerelni a brüsszeli ellenkezést, hogy kifejtette: a pálinkafőzés történelmi hagyományok alapján a magyarság kulturális örökségének része. Magyarország hasonlóan más uniós államokhoz biztosítani akarja ezen hagyomány fennmaradását, ezért teremtette meg a kormány – a bérfőzési szeszadó lényegi eltörlésével – a házi pálinkafőzés szabadságát. Ezzel Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot is – érvelt közleményében és Brüsszelnek küldött válaszában a magyar kormány.
A Bizottság végül az Európai Bíróság elé utalta az ügyet, amelyik csütörtök ítéletében – az erről tudósító luxemburgi közlemény szerint – Brüsszelnek adott igazat. Eszerint az uniós jog arra kötelezi a tagállamokat, hogy olyan jövedéki adót vessenek ki az etilalkoholra, amelynek a bortól és a sörtől eltérő alkoholtartalmú italokra vonatkozó minimumösszege 550 euró a tiszta alkohol egy hektoliterére. Magyarország ugyan alkalmazhat kedvezményes jövedékiadó mértéket a szeszfőzdében gyümölcstermesztők által átadott – gyümölcsből előállított és a termesztők személyes fogyasztására szánt – alkoholra. Ennek mérték azonban nem lehet azonban alacsonyabb az alkoholra vonatkozó általános nemzeti jövedékiadó kulcs 50% ánál. Továbbá, alkalmazása évente és gyümölcstermesztő háztartásonként nem haladhatja meg az 50 liter alkoholt.
A Bíróság csütörtöki ítéletében megállapítja, hogy a magyar szabályozás meghaladja az irányelvben Magyarország vonatkozásában nyújtott legfeljebb 50% os kedvezményt. Hasonlóképpen, mindazon nemzeti szabályok, amelyek mentesítik a jövedéki adó alól a magánszemélyek által előállított párlatot, ellentétesek az irányelvvel, mivel az irányelv nem ír elő ilyen kivételt az általános adómérték alól.
A luxembourgi bírák mindezek alapján kimondták, hogy Magyarország nem teljesítette az alkoholtartalmú italok jövedéki adójára vonatkozó uniós jogszabályokból eredő kötelezettségeit.
Most Magyarországnak a sor, hogy elvégezze a mindezzel összhangban álló törvénymódosítást. Amennyiben ennek nem tesz eleget, az Európai Bizottság újabb eljárást kezdeményezhet Luxembourgban, amelynek keretében már pénzbüntetés kiszabását is kérheti a Bíróságtól.