Éjfélkor lejárt a május 25-i ukrán elnökválasztás jelöltállítási határideje – közölte hétfőn a központi választási bizottság. Az előrehozott választáson 46-an készülnek indulni az államfői székért, de közülük csak nyolcan pártok jelöltjei: 38 személy magát jelölte a pozícióra. Erről, és még sok más érdekes fejleményről is olvashatnak napi hírösszefoglalónkban.
Éjfélkor lejárt a május 25-i ukrán elnökválasztás jelöltállítási határideje – közölte hétfőn a központi választási bizottság. Az előrehozott választáson 46-an készülnek indulni az államfői székért, de közülük csak nyolcan pártok jelöltjei: 38 személy magát jelölte a pozícióra. A bizottság adatai szerint nyolcan kapták meg eddig hivatalosan a jelöltstátust, egyebek között Jurij Bojko és Szerhij Tihipko, Mikola Azarov leköszönt miniszterelnök első kormányának volt miniszterelnök-helyettesei, Renat Kuzmin volt helyettes főügyész és Mihajlo Dobkin, Harkiv megye exkormányzója – tudósított az MTI.
A jelöltállítás egyik nagy meglepetése Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) párt vezetőjének visszalépése volt a magát jelölő Petro Porosenko politikus-üzletember javára, így utóbbi lett az Ütés jelöltje. Helyi médiajelentések szerint megállapodtak arról, hogy az Ütés és a Porosenko mögötti politikai erő közösen jelöli majd Vitalij Klicskót a kijevi főpolgármesteri posztra.
A többi parlamenti párt jelöltállítása nem hozott meglepetést: a Haza (Batykivscsina) saját vezetőjét, Julija Timosenko volt kormányfőt, a Szabadság (Szvoboda) Oleh Tyahnibok pártelnököt, és a kommunista párt is saját vezérét, Petro Szimonyenkót jelölte az államfői posztra. Közülük Timosenko népszerűsége 8,2, Szimonyenkóé 3,6, Tyahniboké pedig 1,7 százalékos. Jelöltette magát Dmitro Jaros, a múlt novemberben kezdődött kijevi hatalomellenes tüntetéseken létrejött radikális Jobboldali Szektor vezetője is, támogatottsága jelenleg 0,9 százalékon áll.
Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök ma kormányával együtt a Krímbe látogatott, ahol kihelyezett ülést tartottak. Ekkor jelentette be Medvegyev, hogy külön tárcát, úgynevezett Krím-ügyi minisztériumot hoznak létre Oroszországban. A minisztérium létrehozásáról szóló rendeletet Vlagyimir Putyin már alá is írta. Az orosz államfő a tárca vezetésével Oleg Szaveljov kommunikációs és gazdasági szakembert bízta meg, aki elnökválasztási kampányszakértőként ismert Oroszországban. Medvegyev a sajtó és a közvélemény számára váratlanul érkezett hétfőn a Krím félsziget székhelyére, összes helyettesének kíséretében.
Eközben az ukrán külügyminisztérium hétfőn jegyzékben tiltakozott Moszkvánál Medvegyev krími látogatása miatt. Jevhen Perebijnisz ukrán külügyi szóvivő leszögezte, hogy egy külföldi ország hivatalos személyének Ukrajnába látogatása az ukrán féllel való egyeztetés nélkül súlyosan sérti a nemzetközi jogot és protokollt, valamint az államközi kapcsolattartás normáit. Megerősítette azt is, hogy az ukrán külügyminisztérium a jövőben nem fogja figyelmen kívül hagyni az Oroszországi Föderáció „nyíltan provokatív és ukránellenes” lépéseit.
Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) hétfőn őrizetbe vett Kijev központjában egy állítólag provokációkat szervező orosz aktivistát: a férfi a Vlagyimir Putyin orosz elnököt támogató Oroszországi Eurázsiai Ifjúsági Szövetség egyik vezetője. Oleg Bahtyijarovot azzal gyanúsítják, hogy provokációkra, valamint az ukrán parlament és a kormány épületének megostromlására, s a május 25-én esedékes ukrajnai elnökválasztások megzavarására verbuvált embereket. Eddig mintegy 200 embert tudott beszervezni, akiknek az akciókban való részvételükért fejenként 500 dollárt ígért.
A horvátok egyben tartanák Boszniát
Vesna Pusić, Horvátország külügyminisztere Szarajevóban járt, ahol egyértelműen olyan szellemben érvelt, amely szerint lehetetlen szétszakítani Bosznia-Hercegovinát. Egyúttal pedig azt is világossá tette: Zágráb mindent elkövet majd annak érdekében, hogy Horvátország mielőbb az uniós tagok sorában köszönthesse keleti szomszédját.
Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke a krími eseményeken felbuzdulva a közelmúltban több alkalommal is erőteljesen célzott arra, hogy a jövőben Bosznia-Hercegovina főként szerbek lakta entitása is keresni fogja az elszakadás lehetőségét. Ennek fényében Vesna Pusić szarajevói látogatása során is adta magát a kérdés, hogy vajon Horvátország immár a NATO és az Európai Unió tagjaként miként is értékelné a délszláv térség újbóli átrendeződését.
Ezerrel lobbiztak az atomcsúcson is
John Kerry amerikai külügyminiszter és Barack Obama amerikai elnök a nemrégiben megkezdett körútjuk hágai állomásán részt vettek a Nukleáris Biztonsági Csúcs ülésén, ahol Észak-Korea, a klímaváltozás, valamint Ukrajna is előtérbe került. A két amerikai politikus több kétoldalú megbeszélést is folytatott, melyek között az ukrajnai helyzet, és a közel-keleti béke kérdése, valamint a távol keleti egyezmények is szerepet kaptak.
Barack Obama a kínai elnökkel folytatott diplomáciai tárgyalást. Az amerikai elnök kifejtette, hogy szeretné új alapokra helyezni a két állam kapcsolatait. Ebben fontos szerepet játszik a csendes-óceáni kereskedelmi megállapodás is, mely szorosabbra fűzi az Egyesült Államok gazdasági együttműködését a távol-keleti államokkal. Mindemellett a két ország gazdasági kapcsolatainak elmélyítésén is régóta dolgoznak, melynek köszönhetően új munkahelyek jönnek létre mindkét országban. A gazdasági kapcsolatokon túl biztonsági kérdésekben is folytatnak tárgyalásokat, mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaiként jelentős befolyással bírnak a nemzetközi konfliktusok megoldására.
Zsidó szekta miatt áll a bál Kanadában
A kanadai sajtó hónapok óta élénk figyelemmel és döbbenettel kíséri a Lev Tahor zsidó szekta sorsát. A botrány főleg a szektában élő gyerekek miatt tört ki, mivel az életkörülményeik nem felelnek meg a kanadai normáknak. A szekta Quebecből Ontarióba költözött, onnan a gyermekeket állami felügyelet alá helyező bírósági döntés elől menekülve néhány család Közép-Amerikába akart települni, de a trinidadi hatóságok visszafordították őket Kanadába.