Miközben Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke egy belgrádi interjúban gyakorlatilag működésképtelennek, egyúttal életképtelennek nevezte Bosznia-Hercegovinát, addig Vesna Pusić, Horvátország külügyminisztere azért kilincselt a múlt héten, hogy Washington és Brüsszel európai alternatívát nyújtson a társadalmi feszültségek sokkhatása alá került délszláv államnak.
Az elmúlt hét eseményei újfent bebizonyították, hogy a Bosznia-Hercegovinában máig tartó tüntetéssorozatra a nyugat-balkáni térség vezető politikusai egymástól merőben eltérő válaszokkal reagálnának. Míg a boszniai Szerb Köztársaság elnöke működésképtelennek nevezte, s gyakorlatilag az általa egyébként nem először említett konföderációs gondolattal végleg megsemmisítené az egységes Bosznia-Hercegovina létének még a lehetőségét is, addig Vesna Pusić, Horvátország külügyminisztere azért lobbizott a nyugati világban, hogy rövid időn belül európai alternatívát találjon Szarajevó számára.
A boszniai szerb elnök konföderációt szeretne
A sajtóhírek alapján Belgrádban mind gyakrabban megforduló Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) elnöke a média képviselői előtt nem először taglalta azon elgondolását, amely szerint Bosznia-Hercegovina jelen formájában működésképtelen, éppen ezért a jövőre nézve sokkal ideálisabb lenne mindhárom államalkotó nemzet számára egy új típusú berendezkedés, nevezetesen a konföderáció létrehozása.
Dodik annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy a Boszniát jelen formájában működésképtelennek tituláló gondolatok már a nemzetközi közösség prominens köreiben is meghonosodtak, hiszen – mint magyarázta – ez utóbbi egyértelmű jeleként értékelhetjük, hogy az országban tapasztalható nemzetközi szerepvállalás mind komolytalanabbá kezd válni. A boszniai szerb elnök szerint ezért egyértelmű, hogy a nemzetközi közösség tagjai belátták, eddig hiábavaló munkát végeztek, s már nem lehet feltámasztani azt a halottat, amit csak úgy ismerünk; Bosznia-Hercegovina.
Milorad Dodik saját mondandójához végül érvként azt is hozzátette, hogy a konföderáció formájában Bosznia-Hercegovina legalább megőrizné laza kereteit, s önkéntes alapon ugyan, de képes lenne fennmaradni a jelenlegi szenvedés – vagy ha úgy tetszik vegetálás – helyett. Mindezzel együtt persze az is igaz, hogy egy ilyen típusú alkotmányos berendezkedés – a szerb szándékokat ismerve – csak az ország szétszakadását vetítené előre az egyébként továbbra is központosítási tervekkel tűzdelt bosnyák elgondolásokkal szemben.
A horvát külügyminiszter más utat ajánl
A Bosznia-Hercegovinában élő horvát közösségek érdekében, s egyben az Európai Unió legfrissebb tagjaként Zágráb Szarajevó számára egészen más utat kínál. Külügyminisztere révén Horvátország az utóbbi hetekben igen intenzív diplomáciai tevékenységbe kezdett, hogy így teremtsen Bosznia-Hercegovina részére egy az eddigiekben nem létező, s könnyebben járható ösvényt az euro-atlanti integráció irányába.
A múlt héten Washingtonban tárgyaló Vesna Pusić úgy nyilatkozott, hogy Bosznia-Hercegovinának szüksége van a transzatlanti partnerségre, de a délszláv országban tapasztalható feszültség nagymértékben európai kérdés, s így annak megoldásában is az Uniónak kell vállalnia a kulcsszerepet. Az amerikai külügyminiszter-helyettessel egyeztető horvát tárcavezető ennek szellemében arról is beszámolt, hogy a Zágráb által speciálisan keleti szomszédja számára kidolgozott, s merőben új integrációs formula alkalmazásának lehetőségéről hamarosan Brüsszelben is konzultálnak majd.
A délszláv lapok beszámolói szerint Bosznia-Hercegovina a következő hetekben valóban az Unió terítékére kerül, hiszen a hírek alapján az Európai Parlament, a Bizottság, s az Európai Unió Tanácsa is napirendre tűzi majd a továbbra is a tüntetések lázában égő délszláv ország problémáinak kérdését. A gazdasági segítség lehetősége már korábban is felvetődött, de a Dnevni avaz értesülései szerint ezúttal egy politikai pakett is a tárgyalóasztalra kerülhet.
Mátraházi Tibor