Mindössze néhány nap és kezdetét veheti minden idők egyik legfurcsább pere a hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságon, amely fórum előtt Horvátország és Szerbia a kilencvenes évek első felének háborúi kapcsán kölcsönösen népirtással vádolták meg egymást. Mára teljességgel bizonyossá vált, hogy egyik délszláv állam sem teszi meg az első lépést, s vonja vissza a maga keresetét. Annak ellenére sem, hogy nemzetközi jogi szakértők hada állítja, sem Zágráb, sem pedig Belgrád nem távozhat győztesként a holland nagyvárosból.
Aleksandar Vučić, Szerbia jelenlegi miniszterelnök-helyettese, valamint Vesna Pusić, Horvátország külügyminisztere hétfőn tartott belgrádi találkozójuk után egyöntetűen elismerték; országaik most már nem vonják vissza az egymással szemben, Hágában jogi útra terelt népirtási vádakat. A két politikus ezzel együtt meglehetősen visszafogott hangnemben nyilatkozott az ügyben, s bár a horvát miniszter asszony ismét elmondta az újságíróknak, hogy Zágráb bizonyos feltételek mentén hajlandó lett volna visszavonni a vádakat, Belgrád nem lépett időben. A találkozó hangulatáról ezzel együtt sokat elmond, hogy Vesna Pusić azt is kiemelte; a kilencvenes években elkövetett háborús bűnökért nem a jelenlegi belgrádi vezetés felel.
A kellően diplomatikus, s a két ország jövőbeni együttműködését kiemelő megnyilatkozások ellenére Zágráb és Belgrád jogi képviselői hétfőn mégis Hágában találkoznak. Az előzetes elképzelések szerint a Nemzetközi Bíróság március harmadika, illetve április elseje között két fordulóban tárgyalja majd azt a horvát keresetet, illetve a szerb ellenpert, amely során mindkét fél felvonultathatja majd jogi szakértőit saját álláspontjának védelmében.
A felek bizonyítanák a genocídium megtörténtét
Zágráb véleménye szerint 1991 és 1995 között a szerbek az általuk elfoglalt horvátországi területeken számos etnikai tisztogatást hajtottak végre, amelyek során hétköznapi dolognak számított ártatlan emberek megölése, otthonukból történő elkergetése, megkínzása vagy éppen illegális fogva tartása. Ezzel szemben Belgrád úgy látja, hogy a horvátok követtek el súlyos bűncselekményeket a szerbséggel szemben, mikor is előbbiek katonai műveleteik révén felszabadították országuk majd minden megszállt területét.
Nincs reális esély a sikerre
A Horvátország által még 1999-ben kezdeményezett jogi eljárás, illetve a 2010-ben indított szerb ellenper sok tekintetben mégis feleslegesnek látszik, hiszen eddig nem volt olyan nemzetközi szinten is elismert jogász, aki szerint bármelyik fél is a siker reményében utazhat Hollandiába. Éppen ellenkezőleg. A Večernji listnek nemrég nyilatkozó horvát szakember, Ante Nobilo példának okáért alaptalannak nevezte mindkét keresetet. Mondván nem történt népirtás sem a horvát, sem a szerb oldal részéről, de hasonló hangnemben beszélt a sajtónak Várady Tibor, vajdasági születésű nemzetközi jogi szakértő is, aki szintén arra az álláspontra helyezkedett, hogy Hága egyik felet sem fogja bűnösnek találni a népirtás vétségében.
Várady Tibor itt kiemelte a Nemzetközi Bíróság (ICJ) történetének eddigi egyetlen népirtási perét is, amikor 2007-ben Hága ugyan genocídiumnak minősítette a srebrenicai eseményeket, ám ezzel együtt sem látta Belgrád érintettségét bizonyíthatónak az ügyben. Éppen erre reagálva Ivo Josipović, Horvátország jelenlegi elnöke – aki korábban maga is megfordult jogi képviselőként a Nemzetközi Bíróság plénuma előtt – nehéznek ítélte a népirtásra vonatkozó vádak bizonyíthatóságát, hiszen mint mondta, már bebizonyosodott, hogy a törvényszék felfogása meglehetősen konzervatív a genocídiumra vonatkozó indítványok, illetve a konkrét országokhoz köthető felelősség terén.
Komoly károkat is okozhat a per
A fentiekben már idézett jogi szakértők az ügy lehetetlen volta miatt gyakorlatilag feleslegesnek nevezték az eljárás lefolytatását. Ante Nobilo példának okáért kiemelte a hatalmas költségeket, míg Várady Tibor a két ország jövendő viszonyára helyezte a hangsúlyt, amely nyilván nem lesz jobb attól, hogy a felek egy hónapon keresztül a nemzetközi színtéren sározzák majd egymást. A jogi szakemberek úgy fest mégis hiába állítják, hogy az egymás ellen elkövetett háborús bűntettek nem lépték át a népirtás határát, a per így sem marad el.
Az ügynek aktuálpolitikai vetülete is lehet
Az előre prognosztizálható végeredmény ellenére a politikum számára mégis fontos lehet a hágai per. A zágrábi kabinet igazságügy-minisztere szerint ugyanis itt a lehetőség, hogy fény derüljön a történelem egy szeletére, mert mint Orsat Miljenić utalt rá, Horvátországban nem csupán Vukováron történtek a szerbek által elkövetett szörnyű rémtettek. Vagyis lényegében Zágráb lehetőséget kap arra, hogy a világ előtt ismét bizonyíthassa honvédő háborújának jogosságát. Azzal a nem elhanyagolható ténnyel együtt, hogy a mindezzel járó sajtónyilvánosság kitűnő lehetőséget teremt a Milanović-kormány számára saját gazdasági sikertelenségének legalább időleges palástolására.
Ezzel szemben Belgrád láthatóan jobban örült volna a per elmaradásának, semmint a terhes múlt újbóli felhánytorgatásának. Azzal viszont, hogy Zágráb nem volt hajlandó visszavonni saját keresetét, Szerbia sem tehetett másként, hiszen csak így tudja fenntartani azt a szerbek által egyébként közkedvelt, s Magyarországon is széles körben terjesztett történelmi nézőpontot, amely szerint ők nem elsődleges felelősei, hanem éppúgy elszenvedői voltak a kilencvenes években zajló háborúknak, akár a többi nyugat-balkáni nemzet.
Mátraházi Tibor