A 2014-es év a választások éve lesz Romániában, hiszen az év végi államfőválasztás mellett, májusban Európai Parlamenti (EP) választások lesznek. A romániai Szociál-Liberális Szövetség (USL) viszont ezek mellett még az alkotmánymódosítás kérdését is idén szeretné megoldani. Azonban ezt a törekvést az államfő tavalyi taktikázása „csapdába ejtette”, amiből most a kormánykoalíció egy látszólag remek ötlettel mászna ki: összevonnák az alkotmánymódosításról szóló szavazást az Európai Parlamenti választásokkal.
Még decemberben számoltunk be róla, hogy Románia államfője Traian Băsescu szándékosan késlekedve írta alá az új népszavazási törvényt, ezzel pedig megakadályozta, hogy a romániai elnökválasztással párhuzamosan népszavazást tartsanak az román alkotmány módosításáról.
Băsescu késlekedése miatt az új törvény csak jövő decemberben léphet hatályba. Azonban a kormánypártok szeretnék még idén elfogadtatni az alkotmány módosítását, de félnek, hogy a jobboldali ellenzék és a szintén jobbra hajló köztársasági elnök újra arra biztatná a polgárokat, hogy az alkotmány megszavazására ne járuljanak az urnákhoz. A kormánykoalíció félelme pedig nem alaptalan, az államfő nem ért egyet az alkotmánymódosíás több passzusával, és már többször bebizonyosodott, hogy képes ügye mellé állítani a társadalom szélesebb rétegeit. A probléma megoldására viszont újszerű ötlettel állt elő az USL vezetése: az alkotmányról való döntést kössék össze az Európai Parlamenti (EP) választásokkal.
A döntés számos szemszögből előnyösnek tűnik. Egyrészt így talán elérhető a jelenlegi 50 százalékos részvételi küszöb, másrészt az ellenzéknek sem állna érdekében otthonmaradásra bírni a lelkiismeretes állampolgárokat. Mindennek tetejében pedig akár a választás költségeit is némileg csökkenteni lehetne. Tehát a kormánykoalíciónak egy ilyen szcenárió csak hasznokkal kecsegtet.
Ellenérvek
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Kelemen Hunor egyértelműen elzárkózik a két szavazás összevonása elől.
„Azt gondolom, hogy tisztán kell hagyni egy ilyen választás, nem szabad megzavarni a menetét semmivel, hiszen képtelenség mindkét témáról ugyanolyan kiegyensúlyozottan tájékoztatni a polgárokat. Amennyiben a referendumot az EP-választásokkal egyidejűleg írnák ki, az európai témák háttérbe szorulnának, az alkotmány körüli vita eluralkodna a kampányon, és ez nem szerencsés egy olyan periódusban, amikor az euroszkepticizmus amúgy is növekvőben van” – idézi az RMDSZ elnökét a Transindex hírportál.
Kelemen Hunor emellett is számos technikai akadályát találja a választások összevonásának. Véleménye szerint ugyanis az 50 százalékos részvételi arány még egy esetleges két napos népszavazási eljárás esetén sem érhető el. Kiemelte, hogy a parlament elé még be sem került a végleges szövegtervezet az alkotmányról, az idő pedig vészesen fogy, hiszen a dokumentumot még az elfogadás után is számos nemzetközi fórumon is egyeztetni kell. Az EP választáshoz pedig hozzácsatolni az alkotmányról történő szavazást egyébként is aggályos lehet, nem csak az Európai Unió (EU), de az alkotmányokat vizsgáló Velencei Bizottság véleménye szerint is.
Szükséges lehet egy magyar koalíciós lista
Ha azonban az alkotmányról szóló referendumot valóban együtt szavaztatnák meg az EP választásokkal, a román részvétel is magasabb lehet a vártnál. Ebben az esetben, akár a romániai magyar EP képviselők helye is kockára kerülne, hiszen az EP helyek elnyerésének feltétele minimum az összes szavazat 5 százalékának elnyerése. Ezt a feladatot pedig a megnövekedett román részvétel mellett, még a magyarság legnagyobb politikai képviselője, az RMDSZ is csak nehezen lenne képes önállóan abszolválni.
Ezt felismerve, a romániai Magyar Polgári Párt (MPP) rögtön reagált a kialakuló helyzetre és koalíciós lista indítására bátorította az erdélyi magyar pártokat a sikeres EP részvétel reményében. Bíró Zsolt az MPP elnöke bejelentette, hogy egy esetleges ilyen listán pártja „csak” a harmadik pozícióra tartana igényt, azonban jelöltjét még nem nevezte meg. Emellett hozzátette, a témában találkozóra van szükség Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel, akivel erről már meg is állapodtak. – írja a Krónika.
Mindez csak azért lehet furcsa, mert az RMDSZ november végén világosan kijelentette, hogy egyedül indul a romániai EP választáson, nem fog engedni a kisebb erdélyi magyar pártok „zsarolásának”. A vita elsősorban Tőkés László EP jelöltsége miatt robbant ki, akivel az RMDSZ továbbra sem hajlandó együttműködni.
Az EP-be kerülés esélyeiről az Új Magyar Szó Online Kiss Tamás szociológust kérdezte. Aki megerősítette, hogy az RMDSZ szempontjából a referendum és az EP választás összevonása csak rossz lehet. Véleménye szerint azonban a választói részvétel magától az alkotmányról szóló népszavazástól csak akkor fog nagyban változni, ha a kormánypártok képesek az alkotmánymódosítást megfelelően tematizálni. A szakértő arra is emlékeztetett, hogy 2007-ben is az EP-választásokkal egy időben tartottak népszavazást, ez pedig akkor nem növelt a részvételi arányon.