Az előzetes várakozásokkal szemben lényegében nettó forrásvesztés nélkül zárja a 2013-as évet Magyarország – közölte a BruxInfóval a regionális politikai biztos szóvivője. Értesüléseink szerint a Lázár János által tavaly augusztusban reális veszélyként emlegetett 500 milliárd forintos forrásvesztés helyett jó, ha 10 milliárd forintnyi támogatás ragad benn az Európai Szociális Alapnál.
Siker koronázta a magyar kormány erőfeszítéseit a strukturális és kohéziós politikai támogatások lehívásának felgyorsítására. A BruxInfo a regionális politikai biztos szóvivőjétől úgy értesült, hogy Magyarország nettó forrásvesztés nélkül zárta az évet, ami nem kis teljesítmény, tekintettel arra, hogy a felzárkóztatási források felhasználásának felgyorsításával megbízott miniszterelnökségi államtitkár, Lázár János augusztus végén még 500 milliárd forint uniós támogatás sorsát látta veszélyben forogni.
Lázár számait akkor az Európai Bizottságnál is visszaigazolták. Hazánknak ugyanis az év kétharmadánál nagyon rosszul állt a szénája és sokáig úgy nézett ki, hogy nem lesz képes a 2013. december 31-i határidőre elegendő költségnyilatkozatot (az uniós támogatások kifizetéséhez szükséges összegű számlát) benyújtani Brüsszelnek a nettó forrásvesztés elkerülése érdekében. A regionális politika szabályainak értelmében ugyanis a tagállamoknak minden egyes évben előre meghatározott összegről kell tudni benyújtaniuk költségelszámolást a Bizottságnak, és ha ez nem sikerül, a különbözetet elbukják (ez a nettó forrásvesztés).
A 2007 és 2013 közötti felzárkóztatási források abszorpciójában eddig átlag alatt teljesítő Magyarország számára a tavalyi év azért jelentett különleges kihívást, mert 2013 végén egyszerre járt le a 2010-es és a 2011-es évben lekötött uniós támogatások lehívására adott három, illetve kétéves határidő.
Shirin Wheeler, Johannes Hahn regionális politikai biztos szóvivője szerint a regionális fejlesztési alap és a kohéziós alap esetében a magyar kormánynak sikerült teljesen elhárítania a forrásvesztés kockázatát. Értesülésünk szerint ugyanakkor az Európai Szociális Alap esetében – ami nem Johannes Hahn, hanem Andor László felügyelete alá tartozik a Bizottságban – néhány milliárd forintnyi (körülbelül 10 milliárd forint) támogatás bennragadhat, ami ugyanakkor eltörpül a tavaly augusztusban emlegetett 500 milliárd forinthoz képest.
„Dicséretre méltóak a magyar hatóságok veszteségek elkerülésére irányuló erőfeszítései, amelyek az ország növekedése szempontjából olyannyira fontosak. Az egyértelmű politikai akarat megléte mellett ez a Bizottság szolgálatai és a magyar hatóságok közötti gyümölcsöző és szoros együttműködés nyilvánvaló eredménye. De a kihívások maradnak és az új tervezési időszakkal az előttünk álló évben még nagyobbak lesznek. Magyarország nem veheti le a gázpedálról a lábát” – kommentálta a hírt Johannes Hahn.
Hahn szóvivője két fő oknak tulajdonítja a forrásvesztés elkerülését. Az egyik, a Bizottság és a magyar fél közötti szoros együttműködés Lázár János szeptember eleji látogatása óta, ahol a felek feltérképezték a lehetséges megoldásokat. A másik pedig a magyar térfélen rendkívüli mértékben felgyorsult lehívás. Bizottsági vélemények szerint a kormány által benyújtott és Brüsszel által hitelesített kifizetési igénylések az elmúlt két-három hónapban példátlanul magas szintet értek el az előző évekhez képest.
Wheeler elmondta, hogy alapvetően három területen történtek komoly erőfeszítések, amelyek nyomán elkerülhetővé vált a forrásvesztés. Először is a kormány szeptemberben és októberben összesen 24 új, egyenként legalább 25-50 millió euró értékű nagyprojektet nyújtott be jóváhagyásra az Európai Bizottsághoz a közlekedési, a környezetvédelmi és energia, továbbá a szociális infrastrukturális operatív programokon belül. A benyújtott beruházások összege 530 millió euró volt, és egy valamennyi uniós tagállam által igénybe vehető derogációnak köszönhetően tavaly még ennyivel csökkenteni lehetett azt a lehívási célszámot, amit hazánknak 2013 végén el kellett érnie a forrásvesztés elkerülése érdekében. A könnyítés értelmében, ha egy nagy projekt teljesít bizonyos paramétereket és a Bizottság befogadja ezeket, akkor hivatalos jóváhagyás nélkül is beszámíthatják az éves elszámolásba.
A kedvezményt azonban csak a pénzügyi időszak utolsó évében (2013-ban) lehet igénybe venni, cserébe 2014-ben ennyivel (530 millió euróval) növekedni fog az az összeg, amit Budapestnek le kellene tudni fednie számlákkal. Shirin Wheeler szerint ezért a magyar kormány most bár levegőhöz jutott, de annál nagyobb lesz a kihívás 2014-ben.
Az új projektek benyújtásánál is többet nyomott a latba ugyanakkor a lehívások felgyorsítása. Forrásaink szerint rengeteget számított, hogy a miniszterelnökségi államtitkár „rákoppintott a projektgazdák fejére”, ami főleg az állami kedvezményezettek által végrehajtott nagy volumenű beruházások esetében eredményezett látványos gyorsulást. Megfigyelők szerint az NFÜ megszűnése is serkentőleg hatott a projektgazdákra, akik az intézményi átszervezés és az ezzel összefüggő bizonytalanság miatt érdekeltek voltak abban, hogy még december végéig mindent elintézzenek.
A magyar hatóságok a szó szoros értelmében az év utolsó pillanatáig dolgoztak, egyes hírek szerint a tisztviselők még szabadságra sem mehettek. Ezt bizonyítja, hogy még december 30-án is 483 millió euró költségigénylés érkezett Budapestről Brüsszelbe a környezetvédelmi és energia operatív program keretében. De, az elektronikus közigazgatás operatív program terhére is négyszer több kifizetési igénylést nyújtott be a kormányzat 2013-ban, mint az azt megelőző évben (28 millió euró helyett 111 millió eurót).
Harmadik tényezőként három operatív program módosítása (közlekedés, energia és környezetvédelem, szociális infrastruktúra) is hozzájárult az éves célszám eléréséhez. Itt az államiról a teljes költségalapú támogatásra való átállás jelentett jelentős, összegszerűen is megnyilvánuló könnyítést.
2014 és 2015 ugyanakkor rázós évnek ígérkezik. Részben azért, mert a fent említett könnyítések már nem vehetők igénybe, részben pedig azért, mert a régi időszakból származó források felhasználása mellett az új hétéves időszakra vonatkozó támogatások felhasználásáról is gondoskodni kellene, ráadásul választási évben.
A nagy pojektek esetében mostantól a végrehajtásra kerül a hangsúly. Az új pénzügyi időszakban pedig az okoz pótlólagos nehézséget, hogy szigorúbbá váltak a pénzfelhasználás szabályai, amelyek már előzetes feltételeket is támasztanak a jogosultsághoz és a források lehívhatóságához.